Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely Ugyanakkor a viharfelhők már gyülekeztek a pápai református egyház felett. 1626-ban a város a református Nyáryaktól a katolikus Esterházy Miklós kezébe került, aki 1628-ban, első személyes megjelenésekor már elkezdhette a reformátusok zaklatását. Alighanem ennek lett eredménye Patai István püspök Belényesre távozása is. Aztán 1630-1649 között zálogjogon a szintén katolikus Csáky László kezén volt Pápa, aki jezsuita papot hozott a várba, és betelepítette Pápára a pálosokat, akik iskolát is alapítottak. A reformátusok vallásgyakorlatát azonban, úgy tűnik, közvetlenül nem háborgatta. Amikor azonban 1649-ben a város visszaszállt az Esterházyak kezére, gróf Esterházy László katolikus plébánost hozott a városba, és részére lefoglalta az egyik református paplakot. Mindez a református katonaság forrongását idézte elő, amit csak nehezen tudott elfojtani a földesúr.17 A fent idézett levélrészlet nyilván ezen 1649-es események következményeit festi le. Nem valószínű, hogy az oktatási színvonal visszaesését csupán ezen két év történései váltották ki, feltételezzük, hogy már az 1620-as évek végétől lassan elindulhatott a leépülés folyamata. Ha viszont az 1630-1640-es évek állapotát, mely a későbbi zavaros időszakokból visszatekintve relatíve virágkornak tűnik, 1651-ben leépülésként jellemzik, arra kell gondolnunk, hogy az addigi időszak még ennél is virágzóbb állapotokat mutathatott fel. 4. Az 1585-ös törvénykönyv 1660-as években keletkezett kiegészítései Ezek között van egy nagyon értékes információkat tartalmazó szakasz, mely a főbb tankönyvek listáját közli. Ez a törvény így szól: Authores lege et consuetudine receptos studiosus quilibet velut arma necessaria miles compambit, eosque diligenter tractabit. Nomimtim autem poéta Poésitn Molnári), Virgi- lium Profanum, Grammaticam Graecam Grecseri, Testamentum Novum Graecum, rhetor verő, et qui publicas lectiones frequentat, Rhetoricam et Oratoriam ac Logicam Buzinkaj, Ciceronis Orationes, Vendelini Theologiam et libros Graecos praenominatos,18 vagyis: A törvény és a szokás által kiválasztott szerzőket minden tanuló úgy szerezze be és olyan szorgalmasan forgassa, ahogy a katona [szokta] szükséges fegyvereit. Név szerint pedig a poéta Molnár Költészettanát, Virgilius Profanust, Gretser Görög nyelvtanát, a görög Újszövetséget, a rétor pedig, és az, aki a nyilvános előadásokat látogatja:,19 Buzinkat Retorikáját, Oratoriáját és Logikáját, Cicero beszédeit, Wendelin Teológiáját és a fentebb megnevezett görög [nyelvű] könyveket.20 17 TÓTH 1941. 55-65, 69-70. 18 I. rész 22. törvény. DREKK 0.353. 27-28. KIS 1896. 27. 19 Ezek nyilván a felső tagozat logikát és teológiát hallgató deákjai. Kis Ernő ezt a részt hibásan fordította, az et kötőszót kihagyva összemosta őket a rétorokkal. 20 Legfőképp az előző jegyzetben említett hiba miatt Kis Ernő fordítását némileg módosítottam. Acta Papensia IX (2009) 1-4. 7
