Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)
Adattár csapat parancsnoka volt a komáromi várőrségnél. Szinnyei írja róla, a komáromi várőrség számbavételekor: „Volt a környékben, az udvardi járásban, még egy kis gerillacsapat is, Pethes Gergely honv. főhadnagy vezénylete alatt, de ezek inkább az ellenség elől futottak, úgy hogy ha Pethes vörös szakálla feltűnt a városban, bizonyosak lehettünk arról, hogy az ellenség közeledik." Szinnyei valószínűleg igaz, de mégiscsak rosszmájú kijelentését tegyük helyre azzal, hogy Pethes - aki nem honvéd, hanem gerilla főhadnagy volt - végül 1849. július 23-án honvéd hadnagyi rendfokozatban pa- rancsőrtiszt lett Kosztolányi Mór ezredes, a VIII hadtest parancsnoka mellett, s becsülettel szolgált Komárom feladásáig. Később ügyvédként nejével - Geröcs Teréziával, akit még 1849-ben vett feleségül - Esztergomban telepedett le. A kiegyezés után Esztergom megye tiszti alügyészévé választották. 1881. május 11-én Esztergomban hunyt el. (Három gyermeke maradt.) FORRÁSOK: Pápai diákok 288., 300., 302., 311., 610. és 887., Szinnyei: Komárom 51., 182. és 399., Uő.: Magyar írók X. 911., Komáromi Lapok 1849. 63. sz., Mikár Zsigmond I. 43., Gyászjel.: OSzK Turócz-divéki és nagypalugyai PLATTHY GYULA Viészkán (Beckókisfalu, Trencsén megye, ma Kocsóc, vagyis a szlovákiai Kocovce része) született 1829-ben. Apja Platthy László közbirtokos, törvényszéki ülnök, anyja Várady-Szakmáry Apollónia volt. Vallása: evangélikus. 1845-ben iratkozott be a Pápai Ref. Kollégiumba és itt végezte jogi tanulmányait 1848 tavaszán. 1848. október 20-án közvitézként beállt a Trencsénben alakuló 40. honvédzászlóaljba. Ez a zömében szlovák legénységű alakulat novemberdecemberben részt vett a Magyarország észak-nyugati felébe betört császári csapatok kiverésében, majd pedig a komáromi várőrséghez csatlakozott, mellyel az 1849. október elején bekövetkezett feladásig közreműködött a várvédelmében, illetve a körülötte folyó harcokban. Platthyt 1849. január 1- jén őrmesterré, február 16-ával hadnaggyá, június 28-án pedig főhadnaggyá léptették elő. Az 1850-es években birtokán gazdálkodott, illetve ügyvéd volt. 1861-ben Trencsén megye aljegyzőjévé, 1867-ben a megye főjegyzőjévé választották. Később ismét ügyvéd lett Trencsénben. Tagja volt a Trencsén megyei Honvédegyletnek. Lőrinczy Zsófiát vette feleségül, akitől négy gyermeke született. 1891. október 7-én Trencsén városában hunyt el. FORRÁSOK: Nagy Iván IX. 316., Kempelen Béla Vili. 329., Nemesi évkönyv 1924. 240., Pápai diákok 317. és 897., MÓL: Hm. Ált. 1849. 19932. és 21057., Uo.: Bm. Honv. segély 1868. 2827., Közlöny 1849. 102. és 146. sz., Mikár Zsigmond 1. 98. és II. 326. POOR KAROLY a Bács megyei Torzsán (ma Savino Selo, Jugoszlávia) született 1830 körül. Apja Poór Károly torzsai ref. lelkész volt. Tanulmányait a kiskunhalasi ref. gimnáziumban végezte, 1848 tavaszán első éves joghallgató Acta Papensia IX (2009) 1-4. 357
