Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)
Adattár volt. 1848 nyarán Bács megyében nemzetőr főhadnaggyá választották. Októbertől 1849. január 13-ig katonai élelmezési biztos volt a verbászai magyar táborban. (A sereg ekkor elhagyta a Délvidéket.) Márciusban őrmesterként beállt a Bács megyében alakuló Védsereg 3. zászlóaljához, mellyel közreműködött Perczel Mór tábornok támadó hadjáratában, a Délvidék felszabadításában. Ezt követően, június 13-án hadnaggyá léptették elő, majd a bácskai (IV.) hadtest Csintula Antal alezredes vezette dandárának a segédtisztje lett. 1849 őszén a Pápai Ref. Kollégiumban talált menedéket - több volt honvéd bajtársához hasonlóan ő is ide iratkozott be, hogy elkerülje a császári hatóságok figyelmét, illetve a besorozást. Későbbi pályájáról nincsenek adataink. FORRÁSOK: Szinnyei: Magyar írók X. 1423., MÓL: Hm. Ált. 1849. 23824. és uo.: Aradi nem ikt. ir. sz. n. (163. cs.fol. 394. és 539.), Pápai diákok 905. PRÉPOST ISTVÁN 1821. augusztus 23-án Pápán született, evangélikus val- lású családban. Apja nemes Prépost István földműves gazdálkodó, anyja Csoknyai Zsuzsanna volt. 1839-től az 1840-es évek elejéig tanult a Pápai Ref. Kollégiumban, majd gazdász oklevelet szerzett a keszthelyi Georgikonban. 1848 tavaszán részben családi nevelőként, részben pedig hírlapíróként kereste kenyerét Székesfehérváron. 1848 őszén beállt az alakuló 49. honvédzászlóaljhoz, innen azonban írnokként (tizedesi rangban) az Országos Nemzetőri Haditanácshoz vezényelték, annak vezetője, Nádossy Sándor ezredes mellé. (Ez az intézmény decemberig a nemzetőrség ügyeinek intézése mellett az alakuló honvédzászlóaljak felügyeleti szerv volt.) December elején, amikor az Országos Nemzetőri Haditanács beolvadt a hadügyminisztériumba, s ott Nádossy a Katonai osztály főnöke lett, Prépost is oda került át. A Debrecenbe történt áttelepülést követően - 1849. február 1-jén - őrmesterré léptették elő. Később a hadügyminisztérium Tüzérségi osztályának fogalmazója lett. Állítása szerint e beosztásában 1849. június 28-án főhadnaggyá nevezték ki. A szabadságharc után Győrben telepedett le, ahol előbb családi nevelő, az 1850-es évek végén pedig a Győri Közlöny munkatársa volt. Az 1860-as évek elején Debrecenben a Debreceni Közlöny-nél dolgozott. 1867-ben Pesten találjuk, mint „foglalkozás nélkülit", s mint a fővárosi honvédegylet tagját. Ugyanitt halt meg 1867. augusztus 28-án. FORRÁSOK: Szül. akv.: MOL A 2683., Szinnyei: Magyar írók XI. 135-137., Pápai diákok 235., 259. és 871., MÓL: Hm. Ált. 1849. 2093. és 7936., Uo.: Bm. Honv. segély 1867. 2074., 1868. 3260. és 1869. 1158., Mikár Zsigmond I. 36. PSERHOFER DÁVID MÓR a Komárom megyei Neszmélyen született 1816- ban vagy 1817-ben. Apja, Pserhofer Ephraim zsidó tanító volt. 1835 -tői a Prágai Műegyetemen, 1843-1845-ben pedig a Pápai Ref. Kollégiumban ta358 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
