Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)
Adattár hamarosan zászlóaljának ideiglenes parancsnokságát is megkapta, a Feldunai sereg november 29-én kelt hadrendjében már e minőségében szerepel. A császáriak december közepén megindított általános támadása során a zászlóalj a december 16-án Nagyszombatnál vívott vesztett ütközetben jelentős veszteséget szenvedett. Maradványából 26-án megszervezték a 66. honvédzászlóaljat, melynek őrnagyává Görgei 1849. február 13-án Gózont nevezte ki. A fel-dunai (VII.) hadtesthez tartozó alakulat részt vett Görgei felvidéki visszavonulásában, a tavaszi ellentámadásban, majd a nyári hadjárat csatáiban és ütközeteiben. Mindezeknek Gózon őrnagy is a részese volt, aki 1849. július 25-én a felső-zsolcai csatában a shcwechatihoz hasonló „huszárcsínyt" hajtott végre. Peoltenberg tábornok VII. hadteste itt szembe fordult a Cseodajev tábornok vezette, Görgei seregét üldöző orosz erőkkel. Az ütközet két résztvevőjét a Sajó választott el egymástól. így elsősorban tüzérségi párbaj folyt, melynek során a folyó bal partja mentén álló magyar gyalogságot is veszteségek érték. Ezt látva Gózon kiválasztott ötven önkéntesével a nádassal benőtt partszakasz fedezékét kihasználva észrevétlenül átkelt a folyón és megrohamozta az orosz üteget. Hajszál híján el is foglalta azt, de az oroszok észre véve a veszélyt az utolsó pillanatban kereket oldottak. Az itt keletkezett zavar azonban meghozta gyümölcsét: Cseodajev beszüntette a harcot és visszavonult. Görgei Gózont e fegyvertényért augusztus 6-án alezredessé léptette elő, majd 10-én kitüntette a csatadöntésért járó 2. osztályú katonai érdemjellel. A császáriak a világosi fegyverletétel után Aradon előbb hadbíróság elé állították, de mivel kiderült róla, hogy korábban nem volt tiszt a császári hadseregben, sorozó bizottság elé utalták. Ott viszont a katonaorvos alkalmatlannak nyilvánította, így nem lehetett őfelsége katonája. Szabadon bocsátását követően Siklóson telepedett le, ahol később haláláig ügyvédi gyakorlatot folytatott. Itt vette felségül Rihmer Herminát, majd annak halála után Rihmer Idát. 1867-ben a Baranya megyei Honvédegylet tagja lett és 1874. októberében Siklóson hunyt el. FORRÁSOK: Szül. akv.: MÓL 651., Nemesi évkönyv 1927-1928. 297-298., Pápai diákok 247., 258., 261., 272. és 862., MÓL: Bm. 1848. Folyamodványok 1. cs.fol.192., Uo.: Hm. Ált. 1849. 3564., 10623., 12657., Uo.: Görgey csal. gyűjt. 42. cs. 4. tétel 35., Uo.: Bm. Honv. segély 1868. 2595., HL 1848/49. 36/203. Uo.: Aradi hadb. 113/6 2/320., Mikár Zsigmond I. 9., Vas. Újs. 1874. 44. sz. 282 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
