Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: A budapesti reformátusság története (Rendhagyó könyvismertetés)
Műhely Az időrendi áttekintést a kezdetektől 1989-ig Kosa László, 1989-2004 között Vásárhelyi Tóth Károly készítette. A fogalmak és kifejezések magyarázatát Kosa László állította össze. Utóbbi a X. fejezetet képező mutatókban kapott helyet. Itt található a névmutató, a fényképek és dokumentumok lelőhelyeinek mutatói, valamint a fényképek készítőinek névsora. Utóbbiak között a szerkesztő-szerzőt, Kosa Lászlót, továbbá egy másik szerzőt, Millisits Mátét is megtaláljuk. A fényképek további szerzői Bölcsföldi András, Brockhauser Tamás, Kovách László, Makrai-Kis Zoltán, Viczián Miklós. Az angol nyelvű rövid kivonatot és a tartalomjegyzéket Kállay Géza készítette. Már itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ez a rendkívül alapos, egyedülálló munka megérdemelt volna egy alaposabb idegen nyelvű összefoglalót! Ennek a precizitást, alaposságot tükröző, rendkívül körültekintő feldolgozásnak teljességéből a közel 500 fénykép mutatója és számozása hiányzik, talán az egyetlen, ami figyelemre méltó hiányosságaként felhozható. Ugyanakkor örömmel állapíthatjuk meg, hogy a hagyományosnak tartott katolikus-protestáns fogalomhasználattól eltérően a munkában a kereszténykeresztyén szópár használatában a szerzők teljes szabadságot élvezhettek, így mindkét változat előfordul, semmiféle zavart nem okozva. Feltétlenül szólni kell még a bevezető gondolatok között arról a nagyvonalú anyagi támogatásról, amelyet a kötetek megjelenéséhez a Dunamelléki Református Egyházkerület nyújtott. Kása László bevezető gondolatai keretbe foglalják e nagy vállalkozást, jelezve, hogy nem elsősorban teológiai megalapozottságú, hanem társadalom- és művelődéstörténeti megközelítésű munkáról van szó, nem nélkülözve ugyan az egyháztörténetet, de az azonos vallásúaknak a vallást szervező egyházhoz tartozásán túl társadalmi helyét, vagyoni állapotát, iskolázottságát, hagyományait, a mindennapi életben játszott szerepét egyaránt bemutatják, elemzik, értékelik. 1796-tól 1932-ig kellett várni, amíg az önálló Budapesti Református Egyházmegye megszületett, de ennek történetéről vajmi kevés kutatás-feldolgozás látott napvilágot. Elsősorban jubileumokhoz kötődően jelentek meg rövidebb lélegzetű munkák, továbbá templomokkal foglalkozók. A Kálvin téri templom felszentelésének 150. évfordulóján tartott konferencia előadásait tanulmánykötetben megjelentető kiadvány előszava egyszerre reménységet és kívánságot fogalmazott meg, egy átfogó, részletes gyülekezettörténeti munka elkészítésének igényét, amely ebben a két kötetben öltött testet. Előzménye az a konferencia volt, amelyet a kötet szerkesztője szervezett az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékén 2001-ben. Ekkor vállalták mind a kutatást, mind a feldolgozást, amelynek pénzügyi fedezetét pályáza222 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
