Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Műhely - Katona Csaba: A szerencsejátékos haszonbérlő és a "professionatus spielerek" (Egy pillantás a reformkori társadalom peremvidékére)
Műhely emellett Pest vármegye alispáni hivatala előtt 26 rendbeli „hatalmasságbeli" per folyik ellene. Mindezek figyelembe vételével, valamint azért, mert a sértett „maga ingerlette az alpereseket bosszúságra, s az indulat mérséklésének általhágása a Tekintetes Királyi Tábla által még a megdorgálástól is" felmentette Prodanovitsot, Zala vármegye úgy ítélt, hogy Román indítson magánjogi pert, ha elégtételt akar. Az ügy ezzel a megyei közgyűlése előtt lezárult. Mi azonban figyelmünket fordítsuk arra, hogy a már említetteken kívül miket vetett felszínre az eljárás? TÉNYEK ÉS TANÚK? Nem lehet nem észrevenni, hogy az áldozat az indoklásban kevésbé jó színben tűnik fel: abban, hogy keresetét elutasították, korábbi viselt dolgai az indoklás szerint döntő súllyal estek latba. De miképp jutott a hivatalból eljáró Molnár erre az állásfoglalásra? Bárány András Zala vármegyei alszol- gabíró az 1842. június 20-i megyei kisgyűlésre gyűjtötte össze a tiszti vizsgálatról az iratokat. A vizsgálat döcögősen indult, ami kiderül Bárány egy korábbi jelentéséből. Mivel a tanúk kihallgatásával őt bízta meg a vármegye, felszólította a sértettet, hogy ő és tanúi a tett helyszínén, Balatonfüreden jelenjenek meg előtte május 1-jén. Ezt Román nem teljesítette, helyette egy levelet küldött, amiben megnevezte tanúit. Bárány július 26-án kiszállt Füredre és a megnevezett tanúk közül eredménytelenül beszélt Hollósy Ignác füredi jegyzővel és Glaser Lipót (Leopold) vendéglőssel, az Esterházy szálloda bérlőjével, akik azt vallották, hogy a konfliktust nem látták, így arról érdemi mondandójuk nincs. A többi megnevezett — Szigethy József, Lippay Sándor és Nagy József táblabírák, valamint Adler József, Füred tekintélyes fürdőorvosa és Némethy Pál gyógyszerész —hivatalos idézés hiányában megtagadta a tanúságtételt, így a vizsgálatot Bárány nem ejthette meg. 1842. július 2-a ismét Füreden találta Bárányt Eörsy Imre esküdt társaságában és ekkor már sikerrel idézte meg a tanúkat. Némethy gyógyszerész ugyan azt vallotta, hogy nem volt jelent az esetnél (ezt éppenséggel hivatalos idézés nélkül is elmondhatta volna ...), ám Gyulay Antal füredi iskolamester már érdemi információkkal szolgált. Elmondása szerint hallotta, amint két férfi — mint kiderült Prodanovits és Kováts Ferenc — arról beszélgettek, hogy Románt, „ha kijön, megverjük vagy megrugdossuk." Gyulay erre figyelmeztette Markovith Augusztot, a Füreden szolgálatot teljesítő megyei 34 Acta Papensia VIII (2008) 1-2.
