Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: A budapesti reformátusság története (Rendhagyó könyvismertetés)
Műhely A harmadik gondolati egység az egyesületek felszámolását tekinti át, kiemelve állomásait, rámutatva a diktatúra „kifinomult" módszerére és a kol- laboráns egyházi vezetők magatartására. Ezzel megszűnt az egyház és a társadalom közötti kapocs, de a gyülekezetépítés maradéka a szocializmusban döntően ezen egyesületek hatásának köszönhető. Végezetül pedig rövid összefoglalását adja az egyesületek 1990-től meginduló újraszerveződésének, felhívva a figyelmet a kényszerszünet okozta nehézségekre. Kosa László nagyívű, az országos állapotokat is tükröző, átfogó tanulmánya e fejezetrész elejére kívánkozna. Az egyesületeket feldolgozó tanulmány-csokor alapja ez az írás és ehhez kellett volna kapcsolódnia az egyes egyesületekkel részleteiben foglalkozó munkáknak. A kötet következő fejezetrésze a hatodik fejezeten belül a tudományos gyűjteményeket veszi sorra. Elsőként Berecz Agnes összeállítása olvasható a négy részintézményt: Ráday Könyvtár, Ráday Levéltár, Ráday Múzeum Kecskemét, Biblia Múzeum Budapest, magában foglaló Ráday Gyűjtemény alapítását, történetét, gyűjtőkörét, állományát, alaptevékenységét, szolgáltatásait, valamint a rá vonatkozó szakirodalmi bibliográfiát áttekintve. A következő tanulmányban Berecz Agnes és Orosz Anna a Ráday Gyűjteménynek 1955-1980 közötti működéséről adnak képet, legfontosabb forrásként a munkajelentésekre támaszkodva. A megjelölt korszak magyarázatra szorul: a kezdő dátum egy korszak lezárását és egy új kezdetét jelenti, bár ez a kezdet igazán 1957 lenne. A záró esztendő ismét korszak határ, hisz utána Benda Kálmán igazgatósága valódi változást jelentett, megelőzve a rendszerváltozást. Az ő személye, hatalmas tudása, szakmai felkészültsége nemcsak 1980-tól, de korábban is meghatározó volt az intézmény magas színvonalú, nagy értékű munkájában, hozzájárulva egy valódi tudományos műhely létrejöttéhez. Bár a szerzők hangsúlyozzák, hogy ez az időszak nem jelentette a Ráday Gyűjtemény virágkorát, azonban a szerkezeti és személyi változások, a helyszűke, az anyagi gondok, vagyis a korlátozott lehetőségek és a kényszerű megkötözöttségek ellenére óriási erőfeszítéssel megtartották az intézményt, előkészítették múzeumának megszületését és igyekeztek színvonalas szakmai munkát végezni, amelyről a munkatársak kutatásai, publikációi tanúskodnak. Gyűjteményekről lévén szó, feltétlenül megemlítendő a korszerű nyilvántartás elkészítése, amely a használhatóság feltétele, de nem hagyhatók figyelmen kívül a mostoha körülmények között megszületett feldolgozások és a megrendezett kiállítások sem. Horváth Erzsébet az országos szintű események, ügyek iratanyagának megőrzésére szolgáló Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltárának létrehozásáról, gondozásáról és állományáról ad áttekintést. 250 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
