Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely szintjének „leszállítására" - ajánlottak fel.35 Ezen előadásnak a színlapját ismerjük. Eszerint az izraelita leányiskola („leánynevelő intézet") növendékei először március 24-én léptek fel „az iskolai gyakorlatok' alkalmával", majd a sikerre való tekintettel április 2-án szerdán este 7 órakor az Izer vendéglő nagytermében megismételték az előadásokat. Az Anya születésnapja c. 2 felvonásos színjátékot („néző játékot") magyarul, az Átok és áldás (Fluch und Segen) c. kétfelvonásos színművet, illetve Az üldözött ipar Magyarországon c. egyfelvonásos vígjátékot német nyelven adták elő. A vígjátékot Heller Alajos, az iskola főtanítója írta.36 Játék közben a tanintézet növendékei „külömbféle táncokat" mutattak be.37 Az előadást feltehetőleg többször megismételték.38 A városi polgárság jótékonysági céllal rendezte az első ismert műkedvelő előadást. Sziklay János szerint 1814-ben a városi hatóság a püspöktől engedélyt nyert arra, hogy a várból a piacra vezesse a vizet. A piactéren felállítandó már- ványkút javára a város magyar és német polgárságából alkalmi társulat alakult, amely városi színház („Stadt-Ttheater") néven október 4-től kezdve előadásokat tartott. A színielőadások bevételeiből tőkét képeztek, ezt kamatra kiadták, s a befolyt összegeket a kút fenntartására fordították.39 A szerző szerint hasonló előadásokat rendeztek 1815-ben, 1816-ban és 1817-ben is.40 1817. március 3-án az izraelita lakosok is műkedvelő előadást szerveztek, amelynek bevétele a piaci kút alaptőkéjét gyarapította. A kutat 1817. január 2-án du. 4 órakor nagy ünnepség keretében adták át rendeltetésének.41 35 VÉGHELY 1886. 303-304. 36 Az 1805-ben alapított veszprémi izraelita iskolában a reformkor időszakában döntő változás történt. Mandl Ignác tanító időszakában (1838-1842) bevezették a magyar nyelv rendszeres oktatását, Heller Lajos (1842-1856) alatt pedig megszervezték a lányok oktatását és több modem tárgy (magyar- és világtörténelem, természettan, etika) tanítását. Az 1844/45. tanévben 63 fiú és 54 leány járt iskolába. Heller a magyar nyelvű színielőadás bemutatásával nagy feltűnést keltett a városban. A veszprémi zsidó iskoláról: KUN 1932. 104-107., HUDI 1984. 11-17., különösen 14. 37 OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1845. április 2. Heller vígjátékának csak a magyar címe szerepel a színlapon. 38 Erre utal az 1845. április 2-i színlapon szereplő megjegyzés: „Mai napon a' szabad Belépti-Jegyek nem használhatók." 39 SZIKLAY 1931.108. 40 SZIKLAY 1931. 333. (Sziklay Véghely Dezső kutatási eredményeit hasznosíthatta: VÉGHELY 1886. 182.) 41 VÉGHELY 1886. 182., a mai városháza (korábban Káptalani Alapítványi Hivatal) déli sarka előtt álló vörösmárvány kút 1814-1817 közti építéstörténetéről: KOROMPAY 1956. 50-51. Véghelyre hivatkozva említi, hogy a „polgárság színielőadások tartásával négy év alatt a szükséges összeget összegyűjtötte", s Turnier Henrik 1817-ben kutat a várból vízvezeték segítségével látta el vízzel. 156 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
