Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely Burián Ignác (Hattyú u.598.), Fischer József (Három kapás u. 445.)106 és Jelinek János (Fő u. 196.). A feketepékek száma Pesten 7 fő, Budán csak a Vízivárosban ennyi: Gerlich Ferenc (Iskola u. 576.), Hubacsek János (Horvát u. 302.), Eber József (Fő u. 239.), Protzer Frigyes (Iskola u. 656.), Schobesberg(er) Ferenc (Fazekas u. 463.), Schwenk Antal (Iskola u. 657.), Schwenk Ferdinánd (Bécsi kapu u. 575.)107 A pékek közül többeknek fennmaradt a hagyatéki leltára, melyet az árverés előtt vettek fel. Brey János polgár és pékmester 1824-ben halt meg, hagyatéki leltára halála után több, mint egy évvel keletkezett. Közben özvegye, Teuchtmann Anna újra férjhez ment egy másik pékhez, Gerlich Józsefhez. (A második férj sziléziai származású, csak 1839-ben lett mester, 1857-ben mindössze 2 Ft adót fizetett, s nem kizárólag a pékmesterségből élt.) A leányok 1825-ben még kiskorúak voltak, tehát örökségük az anya kezelésében maradt. Brey pékmester házat és szőlőket hagyott hátra, ám ezek egy részét a feleség hozta a házasságba, a szőlők közül kettő nem állt művelés alatt. A tekintélyes mennyiségű és értékes borászati eszközt időközben eladták Kienzl kádármesternek. A házberendezés (szobák, konyha, a padláson, udvaron fellelhető tárgyak) összértéke alig 400 forint. A műhelyé és a raktár- készleté is csekély: az új férj is pék, tehát csak a felesleget vehették leltárba. Viszonylag számottevő a textíliák értéke: ruhák, ágynemű, fehérnemű, vászonáru együttesen kb. 450 forint. Készpénzt ugyan nem írtak össze, az arany- és ezüsttárgyakat az özvegy eladta, de az is csak 8 forint bevételt jelentett, értékesebb tárgyak a rézedények, porcelánok, üvegek. A hagyatéki leltár szokatlan: 1.) jelentős ingatlant, többek között szőlőt tartalmaz; 2.) szobánként vették fel a hagyatékot; 3.) porcelánt, üvegtárgyakat a család nem vetette leltárba, hanem szétosztotta; 4.) a pékműhely berendezését részletezték; 5.) a polgárőr egyenruhát is felvették; 6.) függönyt, spanyolfalat is említettek; 7.) a szőlőművelés eszközeit más használta, 8.) sok passzívát tartalmaz a tekintélyes vagyon mellett, aktíva nincs. A vagyon alapvetően az asszony hozománya, nincs is valódi örökség. Egy példa a családi stratégia alkalmazására: Zeitlinger Lipót (mester és polgár: 1780) leánya, Erzsébet feleségül ment az 1817-ben tanácsi engedély birtokába jutó, stájerországi Stelzl Józsefhez. A férfi vagyonos, háza, szőlője, alkalmazottai voltak. Halála után özvegye Merkenberger Lipót pékkel kötött házasságot (mester: 1833, polgár: 1834). A feleség hamarosan meghalhatott, i°6 Fischer József 1853-ban, Burián Ignác 1852-ben lett mester, utóbbié a Kórház utca 299.sz. ház 1847-1853 között. Burián legalább háromszor nősült: Rusznyák Mária után Kohner Erzsébet (1849-1854), majd egy Valburga nevű asszony szerepelt az utolsó forrásban. 107 Schwenk Ferdinánd feketepék 1859-ben városi engedéllyel lett fehérpék. 146 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
