Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Szemle - A pécsi egyházmegye vonzásában. Tanulmányok Timár György tiszteletére (Árvai Tünde)
Szemle egyaránt hatással voltak mind az ortodox, mind a latin egyházszervezet formálódására. A XIV. századra kiépült a keleti és a nyugati egyházszervezet, de viszonyuk ekkor még sok tekintetben tisztázatlan volt. A Basel- Ferrara-Firenzei Zsinat meghozta az uniót, de az azt el nem fogadó ortodox egyháziak elveszették a világi hatalom bizalmát. A XIV-XV. század kettősé- ge előkészítette a görög katolikus egyház XVI. század végi kialakulását, amely a térségben máig ható következményekkel járt. Gál Éva és Márfi Attila arra a feladatra vállalkoztak, hogy a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályán található hatalmas forrásanyag feldolgozásával bevezessék az olvasót az 1930-as évek pécsi Missa Sollemnis- előadások szervezésének rejtelmeibe. Az 1936-os, majd 1938-as Pécsi Ünnepi Játékok megvalósításának érdekében a település vezérkara, a városi elittel karöltve külön bizottságot, baráti társaságot hozott létre és személyes kapcsolatrendszerük országos hálózatát mozgósították. Legfontosabb célul azt tűzték ki, hogy minél több belföldi és külföldi turistát tudjanak a városba csábítani. A MÁV és a busztársaságok tevékenységét összehangolva, különjáratok beiktatásával lehetővé tették az olcsó és célirányos közlekedést. A város szolgáltató egységeinek, szállodáinak működését rendeletileg szabályozták; központilag ellenőrizték, hogy a látogatók a legkifogástalanabb ellátásban részesüljenek. A sikeres propaganda érdekében különösen figyelmesek voltak a sajtó embereivel, ingyenjegyekkel és teadélutánnal segítették munkájukat. Az előadások szereplőinek, személyzetének, felszerelésének beszerzése országos méretű projekt volt, különösen a pesti Nemzeti Színházzal együttműködésben. A mű tartalmának bemutatása előtt megismerkedhetünk a pécsi zenei közélettel, a misztériumjátékok kialakulásának körülményeivel és Liszt Ferenc kiemelkedő szerepvállalásával mindebben. A tanulmányt záró melléklet képei igyekeznek visszaadni valamennyit az akkori Dóm tér és az előadások emelkedettségének hangulatából. Kiss Gergely Viszály a székesfehérvári társaskáptalanban című tanulmánya bemutatja, hogy az egyházi intézmények egyházjogi helyzetének eltérő megítélése hogyan vezetett konfliktus kialakulásához. A pápa (XXIII. János) a püspöki hatalom privilégiumaival ruházta fel a prépostot, Zólyomi Bendeket, aminek következtében ellentét alakult ki a prépost és a megyéspüspök között. A veszprémi egyházmegye főpapja az esztergomi érsekhez fordult az ügy felülvizsgálata érdekében, azonban a fehérvári káptalan exempt testületként a Szentszék joghatósága alatt állt. A kanonokok - a prépost törekvésével ellentétben - csupán testületi kiváltságokat kívántak, s ezzel párhuzamosan a prépost személyére szólóak megszüntetését kezdeActa Papensia VIII (2008) 1-2. 111
