Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Farkas Gábor: Ciszterciek Pápán 1660–1726
Műhely tett ki. A jövedelemhez számították a természeti járandóságokat: a polányi 68, a koppányi 172 keresztgabonát, melyek pénzbeli értéke búzaárban 138 forint volt. Egy pozsonyi mérő gabonát 1 forintba kalkuláltak. A szerzetesek ez évi jövedelme 875 forint volt. Az iváncháziak a pénzjárandóság mellett még 3 dámvadat, az olaszfalusiak 1 vadkant szolgáltattak. A birtokok pápai adminisztrátora megjegyezte a számadás elkészülte után, hogy a nagy értéket képviselő erdőingatlanokból jövedelem nekik nem származott, holott a faizásból, a makkoltatásból, az erdei legeltetésekből és egyéb haszonvételekből a jobbágyság részesült. Itt jegyezzük meg, hogy a török hódoltsági idők alatt, a falvak alig-alig jövedelmeztek, s a szerzetesek megelégedtek azzal a szolgáltatással, amit a falvak elöljárói évi egy összegben önszántukból a pápai „tarkabarátoknak" hoztak.17 A sziléziai (heinrichaui) ciszterci apátsági misszió Lilienfeld a távol fekvő zirci jószágoktól szabadulni akart. Az 1697. szeptember 25-én kinevezett lilienfeldi-zirci apát, Braun Zsigmond a magyar- országi birtokok eladásába kezdett. Az adatok szerint a lilienfeldi apátság épületei tatarozásra szorultak, és ekkor tervezték a monostor nyugati szárnyának építését, az apátsági könyvtár létesítését. Bármilyen gazdagnak tartották Lilienfeld apátságát, az építkezések mégis meghaladták anyagi erejét. Az előző apát elég nagy summa pénzt adott át az új apátnak. Braun Zsigmond Zirc eladásából további pénzt akart teremteni az építkezésekhez. Ugyanekkor Zsigmond apát a ciszterci nagykáptalantól azt a feladatot kapta, hogy a magyarországi ciszterci apátság ügyét karolja fel. Erről a megbízásról azonban megfeledkezett. A zirci birtokokért a sziléziai Heinrichau apátsága jelentkezett. A sziléziaiak anyagi és szellemi tekintetben azon a fokon álltak, hogy vállalni tudták a Zirccel járó terheket, az újjászervezés bonyolult folyamatait. Az apát, Calert Henrik (1681-1702), a ciszterci rend kiemelkedő egyénisége, akinek tevékenységét a dijon-i egyetemes káptalan 1683-ban infula (püspöksüveg) adományozásával ismerte el, Auersberg Ferdinánd herceg pedig 1694-ben aranykeresztet adományozott neki. Az eladó és a vásárló felek tárgyalásaikat Bécsben tartották, melyek eléggé elhúzódtak. Calert apát teljhatalmú megbízottja a tárgyalásokon a heinrichaui perjel, Wabrzig Abrahám, Lilienfeldet a gazdasági szakértőnek tekintett, Prister Alfonz képviselte. A felek az eladási és vásárlási ár körüli vitában Acta Papensia VII (2007) 3-4. 229 17 Emlékkönyv, 27-28., HORVÁTH 1945. 423-436.
