Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Farkas Gábor: Ciszterciek Pápán 1660–1726
Műhely elmerültek; Alfonz páter 32 ezer forintot kért, Ábrahám perjel 30 ezret ígért. Calert apát utasította perjelét, mielőtt a szerződést megkötnék, a zirci birtokokat szemlélje meg. Ábrahám páter 1699. szeptember 27-én Győrben birtokjogi szakértőkkel tárgyalt, másnap Pápán tájékozódott, a rezidenciában és a majorban, 29-én Budára utazott, ahol 8 napot töltött. Budáról a zirci birtokok megszemlélésére utazott. Polányban október 8-án járt, ahol a kálvinista papiakban szállt meg. Másnap ismét Pápán volt, majd rövid győri tanácskozás után, 12-én Bécsbe érkezett. Ábrahám a szemleútról tájékoztatta Calert apátot, melyben leírta, hogy a zirci birtokok 30 ezer forintnál értékesebbek. (Felsorolta a megszemlélt 10 falut: Zirc, Olaszfalu, Kovács- berénd, Polány, Koppány, Tevel, Sooly, Venyim, Előszállás, Karácsonyszállás települést, ill. birtokot.) Levonta a következtetést is: jóval kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek a zirci javak, mint az apátság 12 sziléziai birtoka. Ábrahám perjel javasolta az apátnak, hogy a birtokok megvásárlása esetén ideiglenesen birtokkezelőre és legalább két szerzetesre van szükség, akiket anyagi eszközökkel, mindenekelőtt pénzzel (legalább 4 ezer forinttal) kell ellátni, hogy a gazdálkodás kezdeti lépéseit megtegyék. A pénzt a szerzetesek ellátására, házak építésére, állatállomány beszerzésére kell fordítani. Az apát 3 ezer forintot nyomban megígért. A lilienfeldiek az intenzívebb gazdálkodást 1698-ban megkezdték a birtokokon, de az önellátó gazdaságokat csak egy évvel később tudták kialakítani. Ezt a tevékenységet Ábrahám perjel látogatása idején tapasztalta. Az újabb tanácskozást Bécsben november 12-26. között tartották. Az adásvételi tervezettel Ábrahám perjel 1699. december 1-jén érkezett Bécsbe, és a vételárat 1000 forinttal megtoldotta. Kaiért apát aggályoskodni kezdett, mert jogi oldalról tekintette a kérdést: a megerősödő zirci apátság elviseli-e Heinrichau főnökségét, egyáltalán visszakapják-e Zirctől a befektetett összeget? Az álláspontja az volt, hogy a mindenkori heinrichaui apát legyen egyben a zirci apát is. Mindezekről értesült a magyar királyi kancellária titkára, Somogyi Ferenc, akinek beavatkozása az apát dilemmáit eloszlatta. 1700. július 17-én Kollonics Lipót bíboros lépett közbe a tárgyalás lezárása érdekében. A bíborosnak teljhatalma volt az uralkodótól, hogy a magyar- országi egyházi javakban önállóan döntsön, a magyar királyi kancellária meghallgatása nélkül. 1700. december 23-án a bíboros válaszában az ügyet lezártnak tekintette, és Lipót 1700. december 17-i dátummal kiadta a donációs (adományozó) levelet Eleinrichaunak. A magyar kancellária utasította Lilienfeldet, hogy a Zirccel kapcsolatos összes iratot adják át Heinrichaunak. Az iratokból kiderült az uralkodó korábbi álláspontja, amelynek egyikében szerepel a quamprimum kitétel 230 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
