Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Pálmány Béla: A jogakadémiák szerepe a reformkori politikai elit képzésében
Műhely a politikai tudományokat oktatta Deákéknak, Joseph von Sonnenfels nemzetgazdasági műve alapján írt, évtizedeken át használt vaskos tankönyvéből. Az eminens diák fantasztikus memóriájával egyetlen felolvasással is megjegyezte a tananyagot, a szépirodalom alig érdekelte, ellenben szenvedélyesen búvárolta a magyar történelemkönyveket és a Tudományos Gyűjteményt, a korszak első és egyetlen szakfolyóiratát. E lapra egyébként számos jogot végzett ügyvéd, vármegyei tisztviselő is előfizetett. A győri akadémián töltött éveket alaposan feldolgozó és élvezetesen bemutató Molnár András szerint a főiskola elvégzésével Deák nem tekintette befejezettnek tanulmányait, bár ennyi tökéletesen elegendő volt 14 évvel idősebb bátyjának, a szintén tehetséges és nagy szorgalmú Antalnak, hogy főszolgabíró majd alispán, végül az 1825/27. évi diétán követe legyen vármegyéjének.7 A hazai intézményes jogászképzésnek mintegy két évszázados múltja volt a reformkorban. A Pázmány Péter által 1635-ben Nagyszombaton alapított, jezsuita kezelésű érseki akadémián a bölcsészeti és hittudományi karokkal indult és Lippay György érsek alapítványának köszönhetően 1667-ben indult meg a jogászképzés. A rend feloszlatása, 1773 után állami kezelésbe került az intézmény, felvette a királyi tudományegyetem nevet és az ország központjába, Budára (1777) majd Pestre (1784) költözött.. Az 1780-ban kapott „nagy szabadalomlevél" (Diploma Inaugurale), ekkor már orvosi (1769), majd mérnöki (1782) és állatorvosi (1787) képzést is indítottak. A nagyszombati jogi karon római jogot, kánonjogot és magyar szokásjogot - a Tripartitumot - tanították és mind nagyobb súlyt fektettek a gyakorlati ismeretek oktatására. A jogakadémiák az 1770-es években, Mária Terézia királynő Ratio Educationis rendelete és alapítói kegye folytán szaporodtak el nálunk. Az elsőség a Foglár György választott szerbiai püspök, egri olvasókanonok alapítványával 1740-ben, Egerben alapított és az 1740/41. évi országgyűlés 44. törvénycikkelye által megerősített jogi tanfolyamot (studium juridicum) illeti, melyet 1755-ben br. Barkóczy Ferenc egri püspök tovább fejlesztett és három karú akadémiává alakított. A Ratio Educationis kimondta, hogy az országban létesítendő öt királyi tankerület székhelyein bölcsészeti és jogi karból álló akadémiát kell létesíteni. A horvát koronatartomány székhelye, Zágráb már 1770-ben gazdagodott egy három karos intézménnyel. Az Erdélyi Nagyfejedelemségben, Kolozsvárt már 1774-ben, a volt jezsuita intézet átvétele után sor került a jogi kar bevezetésére. Győrött 1776 őszén, Kassán 1777-ben indult meg állami (királyi) joghatóság alatt a 2 éves jogászképzés, 7 MOLNÁR András: Deák Ferenc a győri királyi akadémián (1817-1821) www.google.hu 90 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
