Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Pálmány Béla: A jogakadémiák szerepe a reformkori politikai elit képzésében
Műhely míg Nagyváradon az 1780-ban alapított akadémia 1788-ban bővült jogi fakultással. Nagyszombatban 1776-ban kezdődött az átszervezés, 1783-ban pedig Pozsonyba helyezték át a jogászképző intézetet. Az abszolutisztikus központi hatalom a modernizáció jegyében bővítette az ismeretanyagot, a természetjogot és az általános közjogot is felvették a tantárgyak közé. 1775-től a tanulmányi szabályzat előírta három szigorlat letételét: 1. egyházjogból és természetjogból, 2. római jogból és büntetőjogból 3. hazai jogból és statisztikából A vizsgák sikeres letétele és a disszertáció megvédése után a végzett hallgatót jogtudományi doktorrá avatták. A tanulmányi időt 1779-ben 3 évre emelték és az említetteken túl a történelem, a hazai jogtörténet és az újságolvasás is tantárgy lett. A követelmények növelése II. József uralkodása évtizedében (1780-1790) birodalmi érdekből a hivatalnokképzést részesítették előnyben. Ennek jegyében vezették be a közigazgatási levelezés és iratminták oktatását. Az 1806-ban kiadott második Ratio Educationis tanszabályzat kötelezővé tette a kereskedelmi, a váltó-, a bányajog és az úrbéri jog oktatását, és újra oktatták az akadémiákon a magyar nyelvet. A jogi képzést biztosító intézmények alapításának újabb hulláma keletkezett. A katolikus egyház hatalmas vagyonát és nagy befolyását jótékony célra hasznosította Pécs kiváló püspöke, br. Szepessy Ignác (1780-1838), aki már erdélyi püspöksége éveiben sokat tett a kultúra fejlesztéséért, majd 1828-ban a dél-dunántúli egyházmegyébe kerülve az ősi egyetemi városban, ahol 1785 és 1802 között már működött a Győrből áthelyezett királyi akadémia, líceumot, nyomdát és könyvtárat létesített. A bölcsészeti kar 1831-ben, a jogi fakultás pedig 1833-ban nyílt meg és a püspöki alapítólevelet az 1836: évi XXIV. te. a törvénytárba is foglalta.8 A református egyház kerületei a meglévő debreceni és sárospataki mellé a dunántúli ifjúság számára 1832-ben, Stettner György professzor vezetésével Pápán indítottak jogtudományi oktatást, Kecskemét pedig - a város vezetésének és lakosainak versengő támogatásával - Tatai András alapítói buzgalmából. 1836-ra kapott királyi engedélyt a helyi jogakadémiára. Végül a távoli Máramarosszigeten az 1797 óta nyolc osztályos elemi- és középiskolát az 1810-es évek végére líceummá fejlesztették, majd 1837-től gr. Butler János alapítványa által a református ifjúság a „hazai jog" terén is képzésben részesült (1849 után a rendeleti megszorítások és anyagi fedezet hiányában a jogi kar átmenetileg megszűnt.) s KAJTÁR István: Az újkori német jogi kultúra szakirodalma a Pécsi Püspöki Könyvtárban. www.google.hu Acta Papensia VII (2007) 1-2. 91