Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

1-2. szám - Műhely - Hudi József: Zsidó ifjak a Pápai Református Kollégiumban 1848 előtt

Műhely

Pápán tucatnál több magántanító működött egyidőben a XIX. század első felében, akik vállalták az ifjak gimnáziumi felkészítését.18 Az érdekes az, hogy a magániskolák tovább virágoztak a nyilvános iskola létrehozása után is, továbbá az, hogy a családok egy része jónak tartotta a református gimnáziumban folyó elemi oktatás színvonalát. Más családok a rokoni, üzleti kapcsolatok révén az 1806-ban alapított veszprémi nyilvános elemi iskolában is taníttathatták gyermekeiket.19 A beiratkozottak számának emelkedésével az a tendencia erősödött, hogy az elemi ismereteket a református kollégiumon kívüli iskolákban szerezték meg.

A zsidó tanulók beiratkozáskor mindig a maximális tandíjat fizették, sokan étkezést is kértek, így arányukhoz képest nagyban hozzájárultak az iskola fenntartásához. A tandíjakat ugyanis úgy állapították meg, hogy azok az ösztöndíjak és egyéb támogatások mellett a fél tandíjasok és tandíjmentes tanulók ellátását is biztosítsák.

A különféle adatsorok összevetésével az is megállapítható, hogy a zsidó ifjak közel felét a pápai, mintegy 58%-át a Veszprém megyei zsidóság adta. A megyén kívülről 47, az országom kívülről 9 tanuló érkezett. A magyarországi zsidó ifjak elsősorban két régióból kerültek ki: a dunántúli, azon belül is a nyugat-magyarországi, továbbá a felvidéki térség adta a legtöbb zsidó diákot.

A Magyarországon kívülről érkezők szülei Cseh- és Morvaország területén éltek. Mindkét esetben a népes, 3000-3500 lélekszámú pápai hitközség rokoni, üzleti kapcsolatai állhatták a háttérben, melyek megkönnyítették a befogadást. A szülők foglalkozását tekintve 11 társadalmi csoportot lehet elkülöníteni:

3. sz. táblázat

A szülők foglalkozás szerinti megoszlása (1815-1848)

Sorszám

Foglalkozás

Foglalkozást űzők

száma

aránya (%)

1.

kereskedő

81

61,8

2.

kézműves

11

8,4

3.

orvos, sebész

8

6,1

4.

özvegy, árva gondviselője

8

6,1

18 Az 1848. évi zsidóösszeírás szerint a magántanítókkal együtt 21 tanító, 2 nyilvános tanár, 1 nevelő működött a városban. Vö. JAKAB Réka: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében. Acta Papensia VI (2006) 1-4. sz. 95-122., különösen 113.

18 SZÉP Lipót: A veszprémi izraelita elemi iskola története 1806-1906. Veszprém, 1906.

Acta Papensia VII (2007) 1-2.

57