Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Szilágyi Márton: Történeti rétegek a Csokonai-kultuszban
Műhely lórként megismerhető Csokonai-hagyományok szinkrón módon tartalmaznak számos, feltételezhetően különböző forrásból eredeztethető elemet, arra, sajnos, csak igen korlátozott lehetőségeink vannak, hogy a kultusz kialakulásának időbeli alakulását, illetve a kultuszt befolyásoló hagyományszálakat pontosan leírjuk. Többnyire föltevésekre vagyunk kénytelenek hagyatkozni. Már Szűcs Sándor is felvetette érintőlegesen azt a lehetőséget, hogy a Csokonai-legendákat Debrecenből kiindulva, a legátusok terjeszthették el - vagyis ilyenformán a Kollégium partikularendszeréhez lenne köthető az anekdoták elterjedésének feltételezhető törzsterülete:51 „A Sárréten és a Kunságon nagyapáink, apáink idejében Csokonai volt a legtöbbször emlegetett poéta. Mindig így titulálták, ezzel a latin szóval, amelyet alkalmasint a debreceni Kollégium hosszabb-rövidebb életű partikulái plántáltak el ezen a tájon. Népi értelmezés szerint ez a szó nem csupán költőt jelentett, hanem tréfálkozó kedvű, figurás embert is."52 Ezek között az anekdoták között a Hatvani-mondakör garabonciás történeteinek Csokonaira applikálása is megtalálható. A Hatvani István köré kiépülő ördöngös képzeteket jól mutatják azok a prózai történetek, amelyeket egy B. F. I. betűjelű szerző 1796-os munkájában (Hatvani életéből fennmaradt töredékek B. F. I. által) olvashatni;53 ezek a történetek az utószó szerint Debrecenben keletkeztek, s a Faust-mondakör bizonyos vándormotívumainak adaptálásával egy kollégiumi diákközösség tekinthető létrehozójának s fönntartójának. A szöveget mint a debreceni kollégiumi diákirodalom termékét kiadó kötet előszava is azt hangsúlyozza, hogy a Hatvani-monda „sohasem élt a nép ajkán".54 Persze ez a kijelentés ilyenformán nyilván meglehetősen kategorikus, hiszen hallgatólagos előfeltétele egy olyan „nép"-fogalom, amelyből ki van rekesztve számos, folklórhagyomány fönntartására alkalmas közösség is, azon kívül nem kíván számot vetni azzal sem, hogy a Hatvani köré rendeződő garabonciás hiedelem elemei megvoltak vagy meglehettek-e a folklórhagyományokban,55 valamint hogy 1796 után a nyomtatott formában popuutalnak a folklór Csokonai-képére - lásd pl. JULOW Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. Bp., 1975. (Nagy magyar írók) 219. -, de részletesebb, irodalomtörténeti elemzés még nem készült. 5IA Kollégium partikularendszeréről: DANKO Imre: A Kollégium partikularendszere. = A debreceni Református Kollégium története. Szerk.: Barcza József. Bp., 1988. 776-810. 52 SZŰCS Sándor: Népi legendák Csokonairól. = Alföld 1965. 11. sz. 48. 53 BÁN Imre-JULOW Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. Bp., 1964. 28-47. 54 BÁN-JULOW 1964. 13.; vö. még a szövegkiadáshoz fűzött jegyzetekkel: 231-233. 55Erre nézvést egyébként cáfolatul szolgál Erdész Sándor gyűjtéseinek összegzése is, amely azt bizonyítja, hogy a Faust- vagy Hatvani-mondakör több eleme helybeli parasztemberek köré 338 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
