Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

3-4. szám - Műhely - Szilágyi Márton: Történeti rétegek a Csokonai-kultuszban

Műhely arra, hogy poétikailag meghaladja; mindazonáltal az igazán populárisnak tekinthető, kultikus Petőfi-kép pontosan ezen a vers-csoporton és magatar- tásmodellen alapozódott meg,36 feltűnő módon egyébként igazán hangsú­lyosan abban a mezővárosi-falusi térségben, amelyben a Csokonai-kultusz korábbi elterjedése is valószínűsíthető.37 A két jelenség pedig aligha függet­len egymástól. Mindez egyébként arra is figyelmeztethet bennünket, hogy miközben jelenleg mind az anyagfeltárás, mind az értelmezés felől nézve is jobban áll a Petőfi-kultusz kutatása, ennek számos összefüggése nem tűnhe­tik föl a mintául szolgáló Csokonai-kultusz megértése nélkül. Mindehhez persze hozzászámítandók egyéb jelenségek is. Az 1840-es évek egyik legsikeresebb regényének, Kuthy Lajos Hazai rejtelmek című mű­vének van egy, Csokonait az alföldi magyar néplélek kifejezőjeként emlegető vonulata is;38 Vas Gereben 1856-ban megjelent anekdota-sorozata pedig több Csokonai-anekdotát is rögzített és adott tovább az utókornak.39Az irodalmi művekben is tárgyiasuló Csokonai-kultusz tehát nem kizárólag Petőfi felől ragadható meg, hanem inkább a Petőfinél meglévő Csokonai-reminisz- cenciák, tudatos rájátszások foghatók föl egy általánosabb jelenség specifi­kumaként. Az 1840-es évek irodalmi népiessége ugyanis Csokonaiban fe­dezhette fel a népköltő ősmintáját, s ezt a folyamatot nagyban támogathatta, hogy ez a felismerés egy igen tagolt, az oralitásban és a populáris irodalmi- ságban is megmutatkozó kultuszra települhetett rá. Érdemes felfigyelnünk egyébként arra is, hogy mit kezdhetett a magát szakszerűnek tekintő, esztétikai alapozású Csokonai-recepció ennek a popu­láris befogadói szintnek a lappangó értékítéleteivel. Csokonai általános nép­szerűségének a tézise például erősen meghatározta már Kölcsey Ferenc ne­vezetes kritikáját is, amely pedig szándéka szerint éppen a kultikus iroda­lomértéssel kívánt szembehelyezkedni.40 A recenzió egyik, igen hangsúlyos zottan ki is jelentette, hogy ő nem hasonlít Csokonaihoz; igaz, itt nem a bordalokkal való hason­latosságot cáfolta, hanem az alkalmi költészet művelésének kérdésében megmutatkozó különb­séget emelte ki. A részletet lásd PETŐFI 1997. 269. 36 Ennek a jelenségnek a Petőfi Zoltán későbbi sorsában és megítélésében megmutatkozó, sajátos következményeiről lásd: SZILÁGYI Márton: Petőfi Zoltán konfliktusos élete és halála. = Bárka 2002. 4. sz. 79-80. 37 Erre Kerényi Ferenc is utal úttörő jelentőségű tanulmányában: KERÉNYI 2000. 200. 38 Erre több példát is idéz: VÖLGYESI Orsolya: Az Alföld képe Kuthy Lajos Hazai rejtelmek című regényében. = Folklór és irodalom. Szerk.: Szemerkényi Ágnes. Bp., 2005. 232-233. 39VAS Gereben: Csokonay Vitéz Mihály. = Régi képek, jellemvonások nevezetesebb férfiaink életéből, összegyűjté Vas Gereben. II. kötet. Pest, 1856. 43-49.; újraközölve: Csokonai emlékek, 454-456. 40 Mindez egyébként nem előzmény vagy párhuzam nélküli: Gyapay László hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy „Csokonaival kapcsolatban az imádás [ti. a hozzá való viszonyulás kárhoz­Acta Papensia VII (2007) 3-4. 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom