Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Papp Péter: A vasúti és közúti közlekedés helyzete a Dél-Dunántúlon az 1920-as években
Műhely idegenforgalmi szervezet, az Országos Idegenforgalmi Iroda, amelynek elsősorban a beutazó turizmus fejlesztése volt a feladata. A sikeres konszolidáció eredményeként a külföldiek nagyobb bizalommal fordultak Magyarország felé, egyre több turista érkezett az országba az évtized második felében. Mivel az állami felügyelet és befolyás a gazdaságnak ebben a szektorában különösen gyenge volt, így a megyék és különösen a turizmusban érintett városok maguk igyekeztek tenni valamit önszerveződés formában a vendég- forgalom növelése érdekében. így a turizmus és annak kapcsolódó szegmensei a civil szerveződések egyik kiindulópontjává váltak.43 Az 1920-as évek elején a beutazó vendégforgalom hirtelen megugrása mögött azonban nem a turizmus és a vendéglátás emelkedő színvonala állott, hanem - sajnálatos módon - a korona inflációja. A nemzeti valuta érték- vesztését nem követte radikálisan a belföldi árszínvonal emelkedése, így a külföldiek számára - amennyiben azok stabil valutával rendelkeztek - Magyarország Európa egyik legolcsóbb országává vált, ez a gazdasági „csapás" így áttételesen megnövelve az idegenforgalom versenyképességét.44 A húszas években a magyarországi autós turizmus is fejlődésnek indult. 1930-ra a nyilvántartott gépjárművek száma a Királyi Magyar Automobil Club adatai alapján már meghaladta a harmincezret.45 1928-ra elkészült „Magyarország Túra Könyve" című kiadvány, amely elsősorban a klubtagok számára készült, azonban idővel széleskörű elterjedése következtében, lényegében valamennyi autós számára jól használható kézikönyvévé vált. Az országban 26 részletesen kidolgozott túraútvonalat ajánlottak az autóval utazóknak. Ezek közül több érintette a dél-dunántúli régiót is. A 21. számmal jelzett autós útvonal a Mohács-Pécs-Kaposvár-Nagykanizsa útvonalat ismertette, annak számos turisztikai látványosságával.46 Az első világháború utáni közlekedésfejlesztés, a közúti és vasúti forgalom újjászervezése és fokozatosan, helyi jelleggel meginduló modernizációja az 1920-as évtizedben a megyék közötti együttműködések egyik leglátványosabb megnyilvánulási formájává vált. A közlekedés rekonstrukciója és fejlesztése természeténél fogva mindig nagyobb területi egységeket érint, mint az adott kisméretű közigazgatási egységek, esetünkben a vármegyék. Az együttműködés szükségessége több forrásból is fakadt. Egyrészt a köz- és vasúthálózat építéséhez szükség van különböző kemény kőzetanyagra 322 Acta Papensia VII (2007) 3-4. 43 A turizmus kézikönyve. Bp., 1998. Függelék, 11. 44 HALÁSZ Imre: Somogy turizmusáról. „Az utas könyve" turisztikai kínálata alapján. = Somogy megye múltjából. Kaposvár, 2005. 217-218. 45 Katona András: Magyar Autóklub 1900-2000. Bp., 2000. 31. 46 Magyarország Túra Könyve, Bp., 1928.173-174.
