Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Papp Péter: A vasúti és közúti közlekedés helyzete a Dél-Dunántúlon az 1920-as években
Műhely értelemszerűen a beruházás megszerzése volt. Baja a meglevő vasúti hídja mellé „kocsi-járó" hidat is kívánt volna. A Paks-Tolnamözsi vaséit kiépítése a főispán érvelése szerint több szempontból is kívánatos. Egyrészt az esetleges híd könnyebb elérését szolgálhatná, másrészt a környék dohányexportja a vaséiti összeköttetés által köny- nyebben kerülhetne külföldre, mivel a dohány közúti szállítása a kormánynak horribilis összegekbe került. Harmadrészt megvalósulhatna az éij vasúttal az összeköttetés a pécsi és a salgótarjáni szénbányákkal is.25 A tolnai vasúthálózat fejlesztésének másik, lényegi kérdése a gazdaságosság témája volt. Szekszárd-Paks városainak vasúti összekötése gazdasági, forgalmi és igazgatási szempontból egyaránt lényeges volt. A kor közlekedési szakértői, mint Bartal Aurél azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy a vasúti megoldás drága, a napi két autóbuszjárat beindítása jóval gazdaságosabban látná el ugyanazokat a feladatokat. Az olcsóbb fenntartás mellett - osztrák és német példák alapján - biztonságosabbnak is tartotta ezt a megoldást.26 A közúti közlekedés újjászervezése Az ország közútjainak állapota az első világháborúban, majd az azt követő években erősen megromlott. Az első lépés így azok állapotának javítása, az esetleges károk megszűntetése volt. Dél-Dunántúl megyéiben a szerb megszállás nagyon megnehezítette a rendszeres karbantartási munkálatok ismételt megindítását. Tisztázatlan volt a munkát végző személyek, útmesterek fizetésének rendezése is. A magyar kereskedelmi miniszter 1919-ben rendeletben27 szabályozta, hogy a megszállt területek útmesterei illetményüket a szomszédos (meg nem szállt) megyéktől kapják meg. Ennek adminisztrálása, kiutalása gyakran késedelmes volt, ami sajnos az elvégzett munka minőségét is befolyásolta.28 Mivel a demarkációs vonal több esztendőre (1918-1921) kettévágta Baranyát, a vármegye megszállásmentes részein fekvő közutak fedőanyaggal történő ellátása szinte megoldhatatlanná vált. A kaposvári Magyar Királyi Allamépítészeti Hivatalnak addig használaton kívüli kőbányákat kellett megnyitnia. Illetve a megye ideiglenesen Sásdon ülésező közgyűlésének “ TML Alispáni iratok. 1926. 08. 14./464. rkgy./13161. alispáni/1926. 407^10. 26 Tolna Megyei Újság, 1925. 01. 31 ./4. szám/1. 27 Kereskedelmi Minisztérium 1919. évi 45414/3. rendelet. 28 BaML Alispáni iratok. 225. sz./ alispáni /1920. sz. Acta Papensia VII (2007) 3-4. 317
