Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Papp Péter: A vasúti és közúti közlekedés helyzete a Dél-Dunántúlon az 1920-as években
Műhely rendkívüli államsegélyt kellett igényelnie a kormánytól.29 A vármegye a csonka állapotra, és a megszállásra hivatkozva hiába kérvényezte a közúti alap 1921. évi költségvetési tárgyalások és megállapodások elhalasztását.30 A kereskedelmi miniszter leirata31 ezt a kérvényt elutasította, így ez a megye sem részesült kivételes elbánásban. Bár tudomásul vették azt a körülményt, amely szerint „a megszállás alatt a csonka törvényhatóság közútjainak műszaki szolgálatát végző kaposvári Magyar Királyi Allamépítészeti Hivatal székhelyének távolsága miatt a hivatalos érintkezés menete lassabb és késedelmes."32 Az utak rekonstrukciója, nem beszélve a modernizációról, Baranya megyében kevésbé gördülékenyen valósult meg a már igen csak lassú országos átlaghoz képest is. Az 1920-as évek közepére alakult ki az a mérsékelten kedvezőbb gazdasági és pénzügyi háttér, mely a megyék számára lehetővé tette a közúthálózat átfogó javítását is.33 1927-ben Tolna megye alispánja negyedéves jelentésében összefoglalta az igazgatása alatt álló terület közlekedési jellemzőit. Megállapította, hogy a vármegyében 1904 óta nem történt útépítés! A 323 településből 206 község kiépített útvonallal egyáltalán nem rendelkezett, a megye déli része az új trianoni országhatár miatt a közúttól és vasúttól távol feküdtek, így a külvilágtól el voltak vágva. Sürgetőnek nevezte a Pécs- Szigetvár, Pécs-Szekszárd és a Pécs-Mohács közti törvényhatósági utak állami kezelésbe történő átvételét. Ez a kijelentése is jól tükrözi, hogy a vármegyék vezetősége felismerni vélte, hogy egy átfogó közlekedési fejlesztésre, annak megyehatárokat átfogó jellege és tőkeigénye miatt, csak a megyék közötti szorosabb együttműködés keretében valósítható meg sikeresen. Az országos szinten kidolgozott közlekedési koncepció, illetve az egyes vármegyék nehéz, forráshiányos költségvetése is ezt kívánta meg.34 Noha a megye prominens képviselői (országgyűlési képviselők, felsőházi tagok) küldöttséggel járultak a minisztériumba, érdemi változásra és építkezésekre csak a gazdasági válságot követő 1930-as években kerülhetett sor. Somogy megyében szintén a közutak karbantartása kötötte le a törvény- hatóság energiáinak egy részét. A régóta használt bányák kapacitása azonban nem bírta a közutak rekonstrukciójának növekvő nyersanyagigényét. Az Allamépítészeti Hivatal által addig használt badacsonyi és sümegi bazaltbá29 BaML Alispáni iratok. 214. kgy./2054. alispáni /1920. sz., 199-200. 30 BaML Alispáni iratok. 332. kgy./3715. alispáni /1920. sz. 31 Kereskedelmi Minisztérium, 1921. évi 50059. sz. leirata. 32 BaML Alispáni iratok. 97. kgy./510. alispáni /1921. 96. 33 BaML Alispáni iratok. 8. kgy./688. alispáni /1925./4. 34 Baranya Vármegye Hivatalos Lapja 29 (1927) 10. sz. (március 10.) 318 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
