Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Papp Péter: A vasúti és közúti közlekedés helyzete a Dél-Dunántúlon az 1920-as években
Műhely megváltoztatta. A kereskedelmi minisztérium hosszadalmas előkészítés és viták után a Dunaföldvár-Solt közötti hídépítés mellett döntött.22 A döntés indoklásában az előkészítő bizottság több szempontot is felsorakoztatott. Először is kiemelték, hogy Dunaföldvár jelentős és meghatározó közlekedési múlttal rendelkezik, hiszen a település fontos gazdasági központ, illetve leszögezték, hogy a vasút korszaka előtt a dunántúli megyék számára a dunai hajóforgalomba való részvétel egyik legjelentősebb kapuja volt a város. Mivel érintőleges vasúti és megfelelően kiépített közúti forgalommal is rendelkezett, Tolna, Fehér, Veszprém, Somogy és Baranya megyék Dunán átvezető forgalmát ez a város bonyolította le. Az érvelés a város a stratégiai fekvését is kiemelte, mivel a meglevő dunai hidak (Budapest, Baja) mértani középpontjában helyezkedett el. Technikai kivitelezését megkönnyítheti, szólt az érvelés folytatása, hogy az áthidalás nem ártérben történne, másfelől pedig az élő Duna itt a legkeskenyebb. A másik lehetséges megoldás (Kalocsa és Gerjén között) nem rendelkezett azonban hasonló előnyökkel. A megközelíthetősége ezeknek a településeknek jóval nehézkesebb volt, Gerjén csak Tolna déli részéről és Baranyából lett volna könnyen elérhető, illetve a hídpilléreket ártérbe kellett volna felépíteni, annak minden hátrányával és veszélyével.23 A híd megépítését a megye mindenképpen támogatta, azonban több indítványt is megfogalmazott annak inkább a Paks-Kalocsa térségében való felépítése tárgyában. Klein Antal főispán szerint a földvári áthidalás leginkább Fejér megyének állna érdekében. Szerinte a korabeli vasúti viszonyok mellett lehet ugyan a dunaföldvári áthidalás országos, de semmi esetre sem vármegyei érdek. Mivel, fejtette ki az alispán, a vármegye központjától egészen távol esik és közvetlen, a városon áthaladó vasúd összeköttetése sem létezik. Ennél fogva nem az ország, hanem kizárólag Fejér vármegye érdekeit szolgálná egy dunaföldvári híd. Tolna vármegye érdekeit ez csak akkor szolgálná, szólt a főispán érvelése, ha híd megépítésével párhuzamosan a Paks-Tolnamözsi vasút is kiépítésre kerülne.24 A vármegye közgyűlésén Tolna megye főispánja utalt még arra is, hogy amikor a kormány hídépítési terve kiszivárgott, az érintett települések (Dunapentele, Dunaföldvár, Kalocsa, Szekszárd, Baja) „akcióba" léptek és befolyásos politikusokat nyertek meg saját érdekeik képviseletére. Céljuk 22 Közlekedésügyi Minisztérium 1926. évi 58711. rendelet 23 TML Alispáni iratok. 1926. 06. 08. 321. rkgy./9719. aIispáni/1926. 250-252. 24 Tolna Megyei Újság, 1926. 08. 21./33. sz. 5. 316 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
