Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: Az úrvacsora Kalotaszentkirályon

Műhely ugyanis ilyenkor mindenki szemügyre veszi őket és alaposan megbírálja valamennyiüket. Kalotaszentkirályon, amint általában Kalotaszegen, az élet kiemelt ese­ményei ünnepnek számítanak. Közéjük tartoznak a konfirmáció és az úrva- csorás istentiszteletek is. Ezekben a hagyományaikat még nagyrészt őrző közösségekben az ünnepi alkalmakat öltözetükkel is félreérthetetlenül jelzik. A konfirmált lányok a konfirmációt követően egy esztendő múlva tették fel a pártát, 17 esztendős korukban. Úrvacsorás istentiszteletre fehér gyolcs fersinget (gyolcs vagy vászon szoknya), rózsaszín kötőt, piros vállfűs inget, piros vállat, fekete csizmát vettek fel. Nyakukban lógott a selyembojt, hajuk­ban pántlika. Férjhez menésig 4-6 szál hátpántlikát is viseltek. Karjukon tartották a kézbe való, zöld, piros vagy sárga "földű" (alapú) rojtos kendőt. Fejükön párta volt. Böjtfőkor, tekintettel a böjti időszakra, bár a párta a fejük­re került, de a viseletűk gyászos volt, ami bordó szoknyából, pántlikás kö­tényből, fekete mellre valóból, fekete varrottas ingből és fekete kézbe való kendőből állt. A 16 esztendős és ennél fiatalabb lányok nem viselhettek még pártát. Fe­jükre fehér „földű"(fehér alapú) labdás keszkenőt kötöttek, ami kasmír ken­dő vagy szőrkendő és már évtizedek óta a lányok anyjuktól örökölték, mert lehetetlenné vált beszerzése, máshogy való hozzájutása. Hozzá zöld szok­nyát, rózsaszín kötőt, piros vállfűs inget, piros bársony vállat (mellény), fekete csizmát vettek. Böjtfői alkalomra ugyancsak gyászosan öltöztek: bor­dó szoknyába, zöld kötőbe, fekete vállfűs ingbe, fekete mellre valóba (fekete­bordó gyapjúval kivarrott báránybőr mellény), nyakukba pedig minden alkalomra selyembojtot (selyem cérnából készült, gyönggyel díszített bojt) akasztottak. A felső szoknya alá 3-4 alsószoknyát is felvettek. Az asszonyok vállfűs ing helyett parasztinget (hímvarrás nélküli) vagy réklit (ujjas) vettek. A 60 esztendő körüli asszonyok pedig már feketét öltöt­tek/ öltenek magukra ezeken az alkalmakon. Korábban a fiatal fiúk, a legények csak öltönyben vettek úrvacsorát. Az öreg emberek viszont felvették a „priccses" nadrágot (csizmanadrág), a ma­gas nyakú, elől gombos vászon vagy gyolcs inget és a kék bujkát, (kék posz­tó kabát, fekete csiszolt gyöngyökkel) fejükre tették a fekete kalapot. Kará­csonyi úrvacsorára pedig előkerült a fehér, fekete filcrátétes hosszú szűr, alatta időseknél fekete, fiataloknál zöld „priccses" nadrág és a bujka. Karácsonykor az asszonyok ugyancsak bujkát vettek, a lányok pedig fe­hér darócot (fehér posztókabát). Amikor különösen ünnepélyesen öltöztek fel minden úrvacsorás istentiszteletre, ugyanakkor tilalmazták az ékszerek viselését akkor, amikor az úrasztalához járultak. Acta Papensia VII (2007) 3-4. 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom