Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Farkas Gábor: Ciszterciek Pápán 1660–1726
Műhely német parasztok szabadmenetelűeknek, az őslakos magyar jobbágyok örökös jobbágyoknak számítottak. A jogviszonyokat 1727-ben szabályozta a földesúr. Eszerint a beréndiek robotszolgálattal tartoztak a zirci apátnak. A munkát az apátsági szőlőkben, Somlóhegyen és Badacsonyban kellett leszol- gálniok.33 Polány lakóit Ujfalussy Márton apát a református hitben találta. A helység a pápai őrség kapitánya felügyelete alatt állt, akiről köztudomású, hogy protestáns. A katolikus intézmények elpusztultak: a helységtől északra, a hegyen álló egykori Szent Móric templom romos állapotban állt. A faluban gyér lakosság élt, a többség 1660 után a bérlő zsarnoksága miatt elszökött. Néhány család azonban visszatért, mert új helyükön nem találták meg számításukat. A szerzetesek és a református jobbágyok között vallási villongások is előfordultak. 1702-ben kelt szerződésben robotra kényszerítették őket, melyet azok nem fogadtak el, ezért ismét elköltöztek. A szökött parasztokat per útján visszakényszerítették a földesurak, azonban a helyzet nem változott, sőt a német katolikusok letelepítésével tovább nőtt a feszültség. A parasztok félárendás jogviszonyt kaptak a főldesúrtól. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a lakosságot a roboton kívül más földesúri szolgáltatásra nem kényszerítették, a terményekből tizedet nem adtak. 1725-ben engedélyt kaptak a reformátusok, hogy prédikátort és tanítót tarthassanak. A katolikusok az urasági házban alakították ki kápolnájukat.34 A Zirchez közeli Olaszfaluban a társadalmi viszonyok szerencsésen alakultak. Őslakosságát magyar és tót elem alkotta, akik közé katolikus német családok települtek. A telepesek irtással teremtettek maguknak kitűnően termő szántóföldet, bőséges füvet adó kaszálókat. A zsellérek az erdőkben szerszámfát vágtak, melyet feldolgoztak, szenet égettek. A Windscher kultúrtájjá változott, ahol a völgyeket csatornák szelték keresztül, elgátolással halastavakat létesítettek. A telepes családok szorgalma néhány évtized alatt meghozta gyümölcsét. A német jobbágyok sikeres gazdálkodása mintául szolgált az őslakosoknak. A faluközpontban templom és iskola épült, a pasztorációt a szerzetes misszió látta el. A tót lakosság körében megkezdődött az asszimiláció, akik mintegy száz esztendő alatt a genetikailag erősebb magyar és német lakosságba integrálódtak.35 A szerzetesek a heinrichaui apát utasítása alapján Zirc felépítését elsődleges feladatuknak tartották. A monostor, a templom, a major építése néhány Acta Papensia VII (2007) 3-4. 237 33 Emlékkönyv, 392-398., ILA-KOVACSICS 1964. 374., HORVÁTH 1945. 426. 3* Emlékkönyv, 392-396., ILA-KOVACSICS 374., HORVÁTH 1945. 426. 35 Emlékkönyv, 28., 401-102., ILA-KOVACSICS 1964. 304., HORVÁTH 1945. 423^136.
