Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Farkas Gábor: Ciszterciek Pápán 1660–1726
Műhely éves előkészület után indulhatott el. A munkaerő egy részét telepesekből toborozták. A jobbágyok Heinrichauból, Thüringiából, Frankhonból, Burgundiából érkeztek, és 40 telket osztottak ki közöttük, a zsellérek adták a szak- és a segédmunkát, köztük kőművesek, ácsok voltak. A telepítés és a helység viszonyainak rendezése 1715-1718 között ment végbe. Ekkora megépült 13 nagyobb és 15 kisebb parasztház, de a szerzetesek első otthona - mely mai is áll - csak 1723-ban készült el. Schneider Henrik és Regnard Gergely Pápáról irányította az építkezéseket.36 A telepesekkel 1718-ban kötöttek szerződést, amelyből tudjuk, Zirc határában ekkor nem voltak szántóföldek, csak kaszálók. A német parasztok szabadmenetelű jogviszonnyal rendelkeztek. A parasztok és a zsellérek kezdetleges épületekben húzták meg magukat. A Pápán élő szerzetesek 1726. július 9-én 20 kocsi rakományukkal érkeztek Zircre, amely ettől kezdve állandó otthonuk lett. A monostor építése két évig tartott (1727-1729) az apátsági templom alapjait 1732-ben rakták le, részlegesen 1745-re készült el. Végleges befejezése 1754-ben történt meg.37 A mezőföldi birtokok messze estek a pápai székhelytől. A lilienfeldiek a hódoltsági adózási viszonyok közepette is kaptak a birtokok után jövedelmet. A sziléziaiak azonban egy ideig nem tudtak arról, hogy ez a jelentős vagyon a zirci javak közé tartozik. Ok kizárólag a bakonyi falvak gondolatkörében éltek, az apáttól is azok megszervezésére kapták az utasítást. Egy győri bíró járt Előszálláson az 1700-as évek elején, aki a lakosoktól értesült arról, hogy a birtok a ciszterci rend tulajdona. Ezután a hatóság tanúkat kérdezett meg, akik „emberemlékezetre hivatkozva" vallották, hogy örökös földesuruk, a mindenkori ciszterci apát. A birtokviszonyok rendeződtek, a fegyverváltsági adót 1714-ben a sziléziai apátság fizette meg. A bizonytalan birtoklást jelzi, hogy a szomszédos földesurak a határjelekkel el nem látott birtokokból nagyobb területeket vontak magukhoz, és jobbágyaik, zselléreik a területeket sajátjukként művelték. (Szomszédok: Perkáta a jezsuiták győri rendháza birtoka; Adony, Mindszent, Alsószentmiklós a Zichy családé; Hantos, Kertpuszta a Csa- jághyaké; Szentiván, Alap, Lók közbirtokos nemeseké; Pentele a Daróczy családé; Baracson a Rudnyánszkyak gazdálkodtak; Földvár a Szent Ilona Apátságé volt.) A misszió tiltakozott az elbirtoklások miatt és Fejér vármegye tiszti ügyészének közbelépését kérte a ciszterci rend érdekeinek védelmében. 238 Acta Papensia VII (2007) 3-4. 36 HORVÁTH 1930.131. 37 Emlékkönyv, 28., 403-404., ILA-KOVACSICS 1964. 414^116., HORVÁTH 1945. 423-436.
