Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Farkas Gábor: Ciszterciek Pápán 1660–1726
Műhely legeltetnek és kaszálnak, mert egykor ez a rét a sólyiak használatában volt. A faluban 3 házhely zálogban van, az utána fizetendő bér évi 110 forint. A makkoltatás Olaszfalu, Zirc és Akii erdeiben történik, az öregsertések után 10—10, a fiatalabbakért 5-5 pénzt fizetnek. Az építkezésekhez a jobbágyok fát elegendő mennyiségben vághatnak maguknak. Szőlőhegye 1720-ban 63 kapás volt, a bor minősége a somlóival vetekedett. A szántóföldek és a rétek silány minőségűek, legelőket Oskütől is béreltek. 1720-ban 21 jobbágy úrbéri terheit állapították meg. Ez évi 39 forint készpénz, a termények után dézsma és robot járt. Ezt főleg hosszúfuvarban kellett teljesíteniük.31 Koppányban a szerzetesek első látogatásai idején zavaros állapotok uralkodtak, amely a múlt súlyos örökségeként hagyományozódott át a XVIII. század elejére. A helység a török hódoltság elején elpusztult, és loca deserta (pusztahely) maradt 150 éven át. A puszta helyet 1659-ben Ujfalussy 200 forint ellenében visszaváltotta a zirci apátsági címre, majd évi 200 forintért a számára megbízható Vratarits családnak adta bérbe. A pannonhalmi főapát a XVII. század második felében két ízben is kísérletet tett Koppány benépesítésére, de a jobbágyok nem maradtak meg. A kevés számú lakos a szomszédos ugodi és gyimóti jobbágyok földfoglalásaitól, terményeik eltulajdonításától szenvedett. 1676-ban a székesfehérvári szandzsákbég tudomására hozták, hogy a gyimóti és az ugodi parasztok jogtalanul használják Koppány határát. A bég mindkét falura kivetette a szolgáltatást a koppányi földek után. A 18. század elején az említett két község bérletben bírta Koppányt, mert telkes lakói ekkor sincsenek. 1716-1718 között a birtokkezelő szerzetesek sziléziai és Manz-vidéki németeket telepítettek le, 36 telekre és 35 zsellérházhelyre. A viszonyokat a szomszédos jobbágyokkal az ottani földesúr (Esterházy) és a szerzetes birtokkezelő egy ideig lecsendesítette. A lakossági pasztorációt a teveli lelkész végezte, templomuk 1730-ig elkészült. A jobbágyviszonyokat megnyugtatóan rendezni nem sikerült, a sérelem a telepítés során végrehajtott telekrendezéssel kezdődött. A családok egy része Fenyőfőre költözött át.32 Berénd neve a XVII. század közepéig Kovácsberénd volt. A helységet gyakran felverték a török portyák még a XVII. század második harmadában is. Lakossága elmenekült, szántóföldjei elvadultak, rétjeit a polányiak bérelték. Az 1700-as évek elején gyér lakossága volt, akiket a szerzetesek protestáns hiten találtak. A német telepeseket 1727-ben juttatták telekhez. A 236 Acta Papensia VII (2007) 3-4. 31ILA-KOVACSICS 1964. 355-356., HORVÁTH 1945. 424. 32 Emlékkönyv, 389-391., ILA-KOVACSICS 1964.112., HORVÁTH 1945. 426.
