Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)

Újraolvasó - Marczali Henrik: Emlékeim

UjRAOLVASÓ szertartásokkal nem kellett sokat törődnöm. Most bizony a törvényt az utol­só cikkelyéig teljesítenem kellett. Ez megszokott szabadságom lényeges kor­látozása volt, de szó nélkül engedtem. Ezáltal javult ugyan a viszony köz­tünk, de nem sokáig. Tavasszal kispaptársaim meghívtak szép kertjükbe és ott köztük csakhamar otthonosan éreztem magam. Ez nagybátyámnak nem tetszett; el is tiltotta; attól félt, meg akarnak téríteni. Új volt az is, hogy naponként 5-6 órát az iskolában kellett ülnöm. Új volt, hogy napról-napra meg kellett tanulnom a leckét és elkészítenem a feladato­kat. Ez azonban nem igen bántott. Kint laktunk Szigeten, a zord télben há­rom hídon át körülbelül félórányi utat tettünk meg a városig. Ezt fel sem vettem, aminthogy mai napig természetesnek s nem tehernek nézek minden vesződséget. Az iskolában eleinte valami csodabaromfélének néztek, hisz társaim közt a fiatalabbak is négy évvel idősebbek voltak nálam. Volt egy Lujber nevű nagyszakállas, 23 éves. így szívem hő vágya, hogy barátot talá­lok, nem nyert kielégítést. Mély belső meggyőződéssel szavaltam az önkép­zőkörben Tóth Kálmán versét és benne azt a sort: Istenem, csak nagyobb vol­nék. Különben társaimmal jó viszonyban voltam: nem bántottak. Köztük volt első Schemicz Károk/ (Sajó), természettudós lett belőle, Kvassay Jenő3, a kultúrmérnök és Zechmeister Károly4, Győr polgármestere, a kispapok közt Páder Rezső5 és gr, Zichy Henrik. Tanáraim közül Tőinek6 főtisztelendő úr örökös harcban állott velem. Mi­kor bejelentettem neki, hogy szombaton nem írok, rámförmedt: De pénzt ugye elvennél? Azt sem, volt a válaszom. Ezt nekem nem tudta megbocsáta­ni. Minduntalan kihívott a táblához, „le akart gyűrni" és mivel matematiká­ban elég erős voltam és ez nem sikerült, még jobban haragudott. El kell ismernem, hogy ilyenkor az osztály velem érzett. Nagyobb baj volt ennél, hogy több száz oldalt kellett könyv nélkül „bevágni" minden előző magya­rázat nélkül. Megtanultam bár az ásványtant is minden kristályformájával, de nem is tudok már belőle egy szót sem. Szvorényi7 * Ekesszólástanát ellen­ben nagyrészt ma is el tudnám mondani. Történetből csak jelest kaptam, mert mikor Bocskay felkeléséről feleltem, nem Franki Vilmos8 iskolakönyvé­3 Kvassay Jenő (1850-1919) mérnök, az állami vízügyi szolgálat kiemelkedő szakembere, a Balaton első kormánybiztosa. 4 Zechmeister Károly (1852-1910) 1888 és 1906 között Győr polgármestere. 3 Páder Rezső (1851—?) római katolikus pap, győrszabadhegyi, majd horpácsi plébános. 6 Tőinek Anasztáz (1833-1881) bencés szerzetes, 1858-1877-ig tanár a rend győri gimnáziu­mában, majd haláláig plébános Varsányban, Tárkányban. 7 Szvorényi józsef (1816-1892) ciszterci szerzetes, a rend egri gimnáziumának tanára, majd igazgatója. 14 Fraknái (Franki) Vilmos (1843-1924) római katolikus pap, címzetes püspök, történész. 228 Acta PAPENSIA VI (2006) 1-4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom