Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Újraolvasó - Marczali Henrik: Emlékeim
UjRAOLVASÓ bői, hanem az úgynevezett „közép Horváthból" készültem. Csak két tanáromat zártam szívembe; rég meghaltak, de azért mindig hálás maradok irántuk. Az öreg Orsonics Iván9, a fizika tanára, gyönyörűen magyarázott és engem igazán atyai lag szeretett. Neki köszönöm, hogy ezt a tárgyat annyira megkedveltem. Vasznry Dózsa10 11, a görög nyelv tanára — Kolos testvéröccse — ezt a nyelvet úgy megkedveltette velem, hogy én lettem a legjobb görög az osztályban. Grammatikát csak tőle tanultam. Halóik Cypriánnt, a magyar irodalom tanárát is kedves emlékemben tartom. Győri iskolázásom mégsem tekinthető elveszettnek. Megtanultam rendesen, napról-napra elvégezni feladataimat. A fizikához és a göröghöz való szeretetem mindig megmaradt. Olvastam is sokat, nagybátyám könyvtárának megfelelően sok zsidó vonatkozásút is. Ezek közt a Szippurim, a prágai zsidó legendák gyűjteménye, melyben a Gólem is szerepel, érdekelt legjobban. Voltaképp gettóban éltem, de benne teljesen idegennek éreztem magam. Ez az idegenkedés okozta, hogy bámulatosan megtanultam a zsidó zsargont. Mikor hazaérkeztem, atyám ezen elszörnyűlködött és nagyon szerencsétlen volt. Megmagyaráztam, hogy éppen azért ragadt rám, mert any- nyira távol áll tőlem és inkább mulatságul szolgál. Társaságba nemigen jártam, csak néha Königékhez, de ott sem éreztem jól magamat, mert Gyula már a VIII.-ba járt és engem lenézett. Színházban is voltam egyszer. Hiába, nagyon is hirtelen volt az ugrás. Otthon magától érthető, hogy szerettek, itt meg minden megbecsülést magamnak kellett kivívnom. Nem mondhatom, hogy bántott volna a honvágy, de nagyon örültem, mikor megint a vaskocsin ültem. Gyakran gondoltam haza, mit csinálnak, mennyi gondja van most szegény apának, mikor én is akkora költséget okozok. Sokszor, mikor tízórás szünet alatt egy kiflit vettem, megvetettem magamat lelketlen önzésemért. Politikai szempontból, ha ugyan gyermeknél erről szó lehet, két esemény gyakorolt rám mélyebb hatást. Az első az volt, hogy 1867. február 17-én a minisztérium kinevezésének ünneplésére rendezett fáklyásmenet alkalmából a gimnázium összes ablakait bedobtuk. Mind ott voltunk, pedig össze se beszéltünk. Nem is hazafias felbuzdulásból esett meg, csupán azért, hogy egy-két napig ne kelljen bejárnunk. A másik az úrnapi körmenet volt a vár9 Orsonics Iván János (1805-1874) bencés szerzetes, bölcsészdoktor, 1850—1868-ig tanított rendje győri gimnáziumában. 1,1 Vaszary Dózsa (1833-1899) bencés szerzetes, Vaszary Kolos hercegprímás testvéröccse. 1866-tól tanított Győrben. 11 Halóik Ciprián Gáspár (1840-1927) bencés szerzetes, 1865-1877-ig Győrben tanár, később a pannonhalmi könyvtár és levéltár igazgatója. 1894-től tihanyi apát. Acta Papensia VI (2006) 1-4. 229
