Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Jakab Réka: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében
Műhely Az uradalom is támogatja a zsidó szabók céhalapítási törekvését. A vármegye — bár elvben támogatná — mégis kifogást emel, mivel a szabók közül egy sem remekelt. Utasítja őket, hogy a földesúr, mint főcéhmester felügyeletével, céhbiztos és 2-3 keresztény mester jelenlétében remekeljenek. Ha ez megtörténik, kérni fogja a vármegye a céhalapítási engedélyt és az artikulusokat a helytartótanácstól. A zsidóság azt panaszolja fel, hogy nem remekelhetnek, mivel a keresztény céh nem veszi be tagjai sorába őket és nem engedi remekelni.45 A kísérlet elhal. 1848-ban a szabók egy része egymaga dolgozott, mások pedig egy, vagy annál több legényt is alkalmaztak. Neumann Henrik „nőruha készítő" 5 szabólegényt alkalmazott! Khón Adolfné özvegy szabó mesterné három legénnyel dolgozott. Szintén nagyszámú szakmát alkottak az irhások, akik 20-an összesen 13 legényt foglalkoztattak. Nagy számuk összefügghet a zsidók hagyományos öltözékével. Figyelemre méltó a pipások közössége. Pápán két zsidó pipa gyáros is működött és minden bizonnyal ők alkalmazták a 18 pipáslegény többségét. Rajtuk kívül az összeírás számba vett még 3 pipás mestert és 2 pipakészítőt, róluk azonban nem állapítható meg, hogy önálló kézművesként vagy a „gyár" alkalmazottaiként dolgoztak. A többi hagyományos szakmában dolgozók száma 1-5 között mozgott. 1848-ban 21 zsidó kocsmáros működött Pápán. Ok az uradalomtól kaptak kocsmáltatási engedélyt és az uradalom borát és sörét mérték. A Külsővárosban minden utcában volt legalább egy kocsma. A pápai zsidó közösségnek saját választott elöljárósága volt, akiket egy uradalmi tisztviselő jelenlétében évente választottak: bíró, esküdtek, templomatyák, perceptor, jegyző. Őket név szerint ismerjük az 1848-as összeírásból, de a század elejéről megvannak a tisztújításokról az uradalom számára tett jelentések46 és a vármegyéhez küldött jelentések is. A rabbi mellett segédlelkész, kántor, sakter, fürdős működött. A pápai zsidóknak két bábájuk is volt. A közösség ispotályt is működtetett. Hat zsidó orvosról, egy seborvosról és három kórházi ápolóról tudunk. Feltételezzük, hogy a hat orvos közül többen városi orvosok is voltak egyben. A pápai zsidó közösségen belül feltűnően magas a tanítók száma. Összesen 21 tanítót, 2 nyilvános iskolai tanárt és egy nevelőt írtak össze. Közülük sokan magántanítók voltak, kisebb részük az 1826 óta működő zsidó iskolában tanított. 4S Uo. 4,1 MOL P1216. Az Esterházy család pápai uradalmának iratai, capsa 59. nr. 105-106. Acta PaPENSIA VI (2006) 1-4. 113
