Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Jakab Réka: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében
Műhely Érdekes színfoltja az összeírásnak a hegedűművész és a zongoramester. A fent ismertetett foglalkozási ágak értékeléséből is nyilvánvaló, hogy a pápai zsidóság esetében egy erőteljesen polgárosodott, magas civilizációs igényekkel rendelkező közösséggel állunk szemben, melyben a többségi társadalomhoz képest már ekkor, a XIX. század közepén is igen magas az értelmiségiek aránya. A reformkor végére számát és tehetősségét tekintve is megerősödő pápai zsidó közösség 1846-ra Magyarország egyik legnagyobb zsinagógáját építette fel. A liturgikus terek tervezésénél és építésénél a közösség a vallási szokások mentén két táborra vált, mintegy előre vetítve az 1870-re bekövetkező országos szakadást a neológ és ortodox zsidóság között. A reformkori Magyarországon erősödő nemzeti öntudat a tehetősebb, polgáriasultabb pápai zsidóságra is hatással volt, akiknek a nemzethez való asszimilációs törekvései a rabbi választásban is megmutatkozott, amikor Löw Lipótot választották rabbijukká. MOBILITÁS Pápa város zsidó társadalmának vizsgálatakor meg kell néznünk, milyen arányú a helyben születtek és a bevándorolt lakosok száma, illetve a potenciális elvándorlóké. Utóbbiak vizsgálata összefügg a lakosság foglalkozások szerinti megoszlásával is. A 2961 pápai zsidó lakos többsége, azaz 2306 fő Pápán született. Ez a nagy arány egy több generáció óta itt élő stabil népességet mutat. A városba költözők száma 655 fő, arányuk a zsidóságon belül 22,1%. A beköltözők közül mindössze 37-en érkeztek Magyarország határain kívülről. (Ld. 3. sz. melléklet) A megye, illetve az ország más településeiről Pápára költözők száma 618 főt tett ki. (Ld. 4. sz. melléklet) A máshol születettek mintegy kétharmadának van letelepedési engedélye.47 Őket mindenképpen a pápai zsidó közösség integráns részének tekinthetjük. 'A városba vándorlás kiinduló pontja igen nagy szórást mutat, de dominánsnak tekinthetők a Dunántúl (beleértve az Őrvidéket is), azon belül a környező vármegyék. Természetesen nagy a száma a Pápa környéki falvak47 További alapos elemzést kíván annak megállapítása, Hogy a letelepedési engedély megadása milyen tényezőkkel függ össze. Első látásra mindenesetre állítható, hogy a beköltözéstől eltelt idő hosszúságával nincs összefüggésben. Kapcsolatban van viszont a beköltöző foglalkozásával, anyagi erejével. 114 Acta PAPENSIA VI (2006) 1-4.
