Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)

Műhely - Jakab Réka: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében

Műhely

Ha egy háztartásfővel több generáció élt együtt, az idősebb szülőt a vele élő gyermeke vagy gyermekei számával besoroltam a korcsoportja szerinti kategóriába és külön számoltam a fiatal szülőkkel is. Ok szintén a nevelt gyerekeik és koruk szerinti oszlopba, illetve sorba kerültek.

6. sz. táblázat

Gyermekek száma

Családfő kora

20-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év 60- év

0

19

18

9

17

14

l

22

40

13

24

26

2

13

37

16

19

22

3

2

38

21

16

10

4

21

25

21

3

5

1

20

25

17

4

6

8

15

16

7

1

10

7

8

4

6

2

9

i

1

10

1

JOGÁLLÁS

A magyarországi zsidóság a rendi társadalmon kívül álló, korlátozott jogokkal rendelkező, vallása és szokásai miatt elkülönülő közösségeket alkotott. Ennek ellenére gazdasági súlyát tekintve korszakunkban egyre jelentősebb szerephez jutott. Jogállásuk — az országos szabályozások ellenére — településenként igencsak eltérhetett a település jogállásának, illetve a földesúr egyéni gazdasági érdekeinek, döntéseinek megfelelően.

A Magyarországon élő zsidók országos adóként ún. türelmi adót fizettek. A Mária Terézia által az országgyűlés hozzájárulása nélkül bevezetett adót mind a zsidóság, mind a rendek sérelmezték, utóbbiak adó megajánlási jogukra hivatkozva. II. József alatt már a zsidók is katonáskodnak, ezért az eredetileg katonai hozzájárulásként szedett adóból türelmi adó lett, melyet a honi zsidóság megtörése fejében, nem keresztény mivolta miatt fizetett. Az adó mértékének megállapítása érdekében a helytartótanács 1793-ban elrendelte a zsidóság háromévenkénti összeírását, de ez nem valósult meg. A XIX. század elejétől állandósult a zsidók panasza, mely szerint adótartozásukat nem tudják megfizetni, ezért az adó eltörlését kérték. A vármegyék támogatták ezt a törekvést, hiszen a beszedett adóból nem részesültek, pusztán a

Acta Papensia VI (2006) 1-4.

105