Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)

1-2. szám - Újraolvasó - Horváth Elek: Pápay Sámuel emlékezete

Újraolvasó folytatott levelezése a neológusok irodalmi eseményeiről tájékoztatja. Ka­zinczy viszont rajta keresztül tud az orthológusok írói lépéseiről. Mert Pápay tudósítja a készülő munkákról, jelenti a kiadandó művek híreit. Gyak­ran küldi meg Kazinczynak a gárda megjelent műveit, aki saját munkáival viszonozza Pápay szívességét, s azonkívül — minthogy tudja róla, hogy nagy könyvgyűjtő —, könyvritkasággal is megajándékozza. S ha Pápay Sá­muel házát irodalmi távirati irodának nevezem, ezt legjobban jellemzi az az eset, hogy Döbrentei Gábor Pesten megjelent művét Pápán látta meg — lege­lőször. m. Külön tanulmányt érdemelne Pápay Sámuel nemes férfiúi jelleme, egyénisé­ge. Sokat elárul irodalmi vezéri működése, melyet tanulmányom második részében mutattam be. Elégedjünk meg itt azzal, ha az ellentábor vezérének, Kazinczy Ferencnek szavait idézem, aki a nyelvújítási harc legádázabb pilla­nataiban sem szűnt meg őt „a tiszta lelkű férfiú"-nak nevezni, bár a neoló­gusok nem egyszer gyanúsították és vádolták meg Kazinczynál. És jellemző az a tisztelet, amellyel a neológusok táborának kiemelkedő alakja, Vitkovics is övezte az ő alakját. De a legszembetűnőbb az az ujjongás, mellyel Ka­zinczy barátaival tudatja azt a pillanatot, melyben „keblére ölelhette" Pápayt. Végül nem közömbös számunkra az a Pápay Sámuel, aki nemcsak iroda­lomtörténész, nyelvtudós meg nyelvújító és irodalmi vezéralak, hanem „te­kintetes nemes Pápay úr", aki szívén viseli a nyelv és az irodalom, de szívén viseli az uradalom ügyein kívül a város és a vármegye érdekeit is. Nála nem igaz a „senki sem lehet próféta a saját hazájában" igazsága. Az ő nevét nem­csak a közélet nagyjai ismerik, de ismeri a város és a vármegye minden lakó­ja, polgára. A Pápán és Veszprémben tartott megyegyűléseken mindig hallat­ja hangját. Nem történhet olyan jelentős lépés, amelyikhez komoly hozzáké- szültséggel hozzá ne szólna. Darnay Kálmán sümegi kéziratgyűjteménye egész seregét tudja felmutatni Pápay nagyvonalú vármegyei beszédeinek. Az uradalomnak negyedszázadon keresztül főügyésze, s az a harc, amely a város és a földesúr érdekei között állandó volt abban az időben, Pápay Sá­muel bölcsessége útján simult mindig olyan békévé, hogy mindkét fél meg­kapta a maga igazát. Előttünk áll tehát Pápay Sámuel alakja. S mikor reá tekintünk, arra a dí­szes sorra gondolunk, melynek tagjai — Deák Ferenc, Petőfi, Jókai és mások Acta Papensia V (2005) 1-2. 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom