Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Újraolvasó - Horváth Elek: Pápay Sámuel emlékezete
UjRAOLVASÓ — városunkban diákoskodtak, mire oly büszkék vagyunk. És méltán vagyunk büszkék, mert Pápának valami irodalmi zománcot adtak. A zománc azonban csak akkor vált láthatóvá, amikor ők maguk is irodalmi alakokká, nagyokká nőttek, azaz, amikor már nem Pápán éltek. Egészen más Pápay Sámuel szerepe. írásom első részében bemutatott nyelvtudományi és irodalomtörténeti alkotásai országos nevet szereztek neki, a magyar kultúrtényezők, írók és költők országos tisztelete és szeretete övezte alakját, s vele több mint negyedszázadon keresztül aranyos csengésű lett Pápa neve. Igen, mert alkotó korát, harminc éves korától 27 év múlva bekövetkező haláláig városunk falai között élte le. IV. Mindezekért mivel rótta le háláját városunk? Azzal, hogy még az emlékét is elfelejtette, s ma már bizony kegyelet nélkül tapossák sírját is az alsóvárosi temetőben. Vagy ki tudja egyáltalán, hol nyugosznak Pápay Sámuel hamvai? Amit őseink elmulasztottak, azt nekünk, késői unokáknak kell helyre hoznunk. Helyre hoznunk azáltal, hogy megörökítjük Pápay Sámuel emlékét! Teendőink a következők lehetnek: Emléktáblával kell megjelölnünk pápai lakóházát. De hol lakott Pápay Sámuel? Az útbaigazítást maga adja meg, midőn Kazinczyhoz írt egyik levelében közli, hogy a „piaczon lakom", ami a mai Fő teret jelenti. Mint uradalmi főügyész, uradalmi házban lakott. De melyik ez a ház, hiszen tudjuk, hogy a Fő téren több uradalmi ház áll? További támpontot ismét maga Pápay ad, midőn Kazinczynak beszámol az 1809-es évi francia háborúk június 12-én, Pápán lezajlott eseményeiről. Leírja az utcai csatát is, amelyet lakása ablakából nézett végig! Ez pedig, amennyire az egykori krónikákból megállapítható, a Fő tér, illetőleg a Győri út, Korvin utca és strandfürdő közötti szakaszán zajlott le. Főképpen pedig az egykori Tizes-malom körül. Az uradalmi házak közül pedig csak a „Varasdy-ház" — a mai két emeletes bérház —, és a „Bezerédy-ház" — a kapuszín másik szomszédja — ablakaiból láthatni oda. (A „Zichy-ház" mindig a jószágigazgatók lakóházául szolgált.) Számításba jöhet még esetleg a plébániai elemi iskola melletti udvarmesteri ház, amelyikből a csatázás színhelyének egy része szintén látható. Ha tehát az első két házat vesszük, akkor sem tudjuk a bizonyosat. Ezt majd az Esterházy-levéltár adatai segítségével dönthetjük el.28 Második teendőnk az lehet, hogy Pápay alsóvárosi temetőben fekvő sírján a lapos kis sírkövét eltávolítjuk, s helyébe egy művészi szépségű, impo28 Az emléktábla felállítására nem került sor. 226 Acta Papensia V (2005) 1-2.
