Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)

1-2. szám - Újraolvasó - Horváth Elek: Pápay Sámuel emlékezete

UjRAOLVASÓ teljes elégtételt viszont Kazinczy adja meg, aki — különben szintén helytele­nítve Horvát eljárását — a Bécsben megjelenő „Annalen der Literatur''-ban igen szépen méltatja Pápay úttörő irodalmi és nyelvészeti munkáját. Mint Pápaynak írja: „nagy okom volt minden jót mondani". Pápay határozott, bátor nyelvészeti és irodalomtörténeti vértezetét különben jellemzi Vitkovics Mihálynak9 Kazinczyhoz írt kijelentése, melyben nem minden csodálkozás nélkül mondja azt, hogy a Verseghy és Révai között régóta folyó perben mint bíró állt ki Pápay Sámuel.10 E munkája folytatásaként írja meg harmadik művét, Stylistikáját. Szemere Pál11 1816-ban írja Kazinczynak, hogy Pápay elkészült új munkájá­val. De valószínűleg már 1811-ben kész volt műve, mert ez évben Kazinczy érdeklődésére — aki azt kérdezi, igaz-e, hogy P. Takáts József verseket adat ki — azt válaszolja, hogy „ha valamit nyomna, az csak az én művem lenne". Pápay e munkája korának nagy veszteségére nem jelent meg soha nyomta­tásban. Talán Damay Kálmán12 sümegi gyűjteménye őrzi kéziratát. Oka va­lószínűleg Pápay nagy elfoglaltsága és az anyagiak hiánya volt, a valóságot azonban nem tudjuk. Pápay ezekkel az alkotásaival szerezte meg magának azt a nevet és tekin­télyt, amely a dunántúli írói kör vezéralakjává tette. II. Az ország különböző területein szétszórtan élő magyar írókkal szemben a dunántúli írói gárda egy zárt csoportban, a Dunántúl felső részén él és mű­ködik. A múltban gazdag földrajzi táj azonossága, a hjagyományok és a tár­sadalmi szellem közössége olyan szellemi síkot teremt, amelyen egészséges 9 Vitkovics Mihail/ (1778-1829) költő, író, műfordító, mecénás. Egerben Pápay Sámuel volt a tanítója. A legtöbb korabeli író megfordult pesti otthonában. 10 „Pápay úr úgy lépett ki, mint bíró a Révai és Verseghy közt folyt perben" — írta Vitkovics Mihály Kazinczy Ferenchez küldött levelében 1809. március 7-én. Vö.: Vitkovics Mihály váloga­tott művei. Vál. és sajtó alá rend. Lőkös István. Bp., 1980. 484-490. 11 Szemere Pál (1785-1861) költő, kritikus. Pápán is tanult, 1808-ban ügyvédi diplomát szer­zett. A Tudományos Gyűjtemény egyik alapítója, Kazinczy bizalmasa. Szóalkotásaival támogat­ta a nyelvújítási mozgalmat, 40 ma is használt szó (köztük az „irodalom") tőle származik. A kor egyik leghatékonyabb kritikusa volt, sok tehetséget fedezett fel (Fáy András, Kisfaludy Károly, Eötvös József stb.) 12 Darnay (Dorner) Kálmán (1864-1945) muzeológus, író, régész. Szenvedélyes gyűjtő volt, hatalmas gyűjteményét 1937-ben Keszthelyre, a Balaton Múzeumba szállították. 1945-ben a közelgő front elől menekítve az anyagot el akarták szállítani. A zalaegerszegi vasútállomáson a vagonokat bombatalálat érte és a gyűjtemény teljesen megsemmisült. 220 Acta Papensia V (2005) 1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom