Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Újraolvasó - Horváth Elek: Pápay Sámuel emlékezete
UjRAOLVASÓ írói front fejlődik ki. Maguk az írók születésüknél vagy társadalmi állásuknál fogva is közel állnak egymáshoz. Berzsenyi és Kisfaludy Sándor földbirtokosok, Pápay uradalmi fiskális, Péteri Takáts József uradalmi jószágigazgató: az ő nevét ma már kevesen ismerik, pedig kortársa, Révai Miklós azt mondta róla, hogy „ez író emléke örökké élni fog a nemzet szívében". Pázmándi Horvát Endre13 falusi plébános. Kreskay Imre14 szerzetes tanár, kinek neve feledésbe ment szintén, pedig egyike annak a hétnek, akik Bessenyeivel együtt a Hazafiúi Magyar Társaságot15 — Tudományos Akadémiánk ősét — megalapítják. Az irodalmi gárda legkiemelkedőbb alakjait sorolom csak föl, akik valamennyien rokon lelkek, társszellemek. Az eszmék rokonsága és az együvétartozás azonban Pápay Sámuel föllépéséig csak írói közösségtudatuk küszöbe alatt élt. Tudatossá akkor válik, amikor Pápay Sámuel a Révai-Verseghy-féle nyelvészeti vitát „bíróként" lezárva, meg Kazinczy és iskolájának nyelvújítási túlzásaira válaszolva, kiadja alapvető műveit és kimondja, hogy nyelvünk fejlesztése, megújítása szempontjából a „nyelvbeli uralkodó szokás" mutat irányt. Ezzel Pápay formába öntötte a dunántúli írók eddig ki nem fejezett érzéseit, álláspontját. Az orthológusok táborának születési időpontja tehát Pápay Sámuel kiállása, Kazinczy szavai szerint az ő „fundámentomos megállapítása". Az íróknak ez a tömörülése nem a maradiak összeröffenése, mert Pápay is vallja, hogy újítás nélkül nem lehet elképzelni a tökéletesedést. Hiszen nyelvújító Kisfaludy, Pázmándi Horvát, és igen jelentős nyelvújító Pápay is a hivatalos nyelvben, Kazinczy szavai szerint a „tisztbeli magyarságában. De ők a magyar nyelv ősi gyökeréből szívják az új erőt. Kazinczyt pedig a magyar nyelv megrontójának tartják, s ellene — zászlajukon Pápay jelszavával — keresztes hadjáratot indítanak. 13 Pázmándi Horvát Endre (1778-1839) költő, 1806-tól téti, 1829-től pázmándi plébános. Zirci emlékezete (1814) c. epikus költeményében a ciszterci apátság történetét énekelte meg. Árpád c. honfoglalási eposza 1831-ben jelent meg. 14 Kreskay Imre (1748-1809) költő, 1786-ig pálos szerzetes, a rend II. József-féle eltöröltetése után világi papként Ugocsa, Somogy, Fejér és Veszprém vármegyében volt lelkipásztor és nevelő. írásainak jelentős része kéziratban maradt. 1779-ben egyik kezdeményezője volt a Hazafiúi Magyar Társaságnak. 15 Az egyesületet Bessenyei György tervezte a magyar tudományosság és nyelvművelés fejlesztésére. 1779. május 10-én Beleznai Károly pesti házában gyűltek össze az alapítók: Bessenyei, Kreskay Imre és Ányos Pál pálos, Horányi Elek piarista szerzetesek, Rácz Sámuel és Glosius Sámuel orvosok és Orczy Lőrinc. Bessenyei elkezdte a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, az udvar azonban nem engedélyezte a működést. Vö.: NEMEDI Lajos: Hazafiúi Magyar Társaság (1779-1780) = Irodalomtörténeti Közlemények LXXX11. (1978) 3. sz. 286-302. ActaPapensia V (2005) 1-2. 221
