Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?
Műhely kritériuma, a pápai intézmény főiskolai jellegéhez szerinte nem fér kétség.17 Mint látható, a szakirodalom meglehetősen különböző véleményeket fogalmaz meg, ezért nem térhetünk ki az elől a feladat elől, hogy forrásainkat újra megvizsgáljuk. Lássuk hát tanulmányunk alapkérdését: milyen tagozatok, „osztályok", tanulócsoportok működtek a pápai kollégiumban (különös tekintettel a felsőbb szintekre) története első két bő évszázadában? (A „partikula-vitára" érintőlegesen, pár mondat erejéig tanulmányunk végén kívánunk visszatérni.) Klasszikus értelemben véve azt az oktatási intézményt nevezhetjük teljes kollégiumnak, ahol három tagozaton az összes stúdiumot folyamatosan tanították. Az elemi tagozaton (parvistae, elementarii) folyt a betűk felismerésének, a szótagolásnak és a folyamatos olvasásnak a tanítása (abecedarii, alphabetici, synopsistae; collectores; lectores),18 a középső tagozaton megvoltak a kisgimnáziumi nyelvészeti csoportok (declinistae, comparistae, coniugistae, grammatistae, syntaxistae), emellett a nagygimnáziumi anyagot (költészettant, szónoklattant és a filozófiát megalapozó logikát) is tanították (poetae, rhetores, logici), az akadémiai tagozaton pedig a teljes filozófiai ismeretanyag (a logikán túl az etika, fizika és metafizika), valamint ettől elkülönítve a teológia oktatása is folyt.19 Ilyen volt-e a pápai iskola? Valóban „mindenkor az országban harmadiknak tartatott"? Vagy a XVIII. század közepe előtt Debrecen, netán Sárospatak partikulájaként a Tisza-kömyéki református bástyák dunántúli előretolt helyőrségeként küzdött a fennmaradásért? Az objektív tudományosság azt követeli, hogy sine ira et studio tudjunk és merjünk ezekre a kérdésekre válaszolni. Először lássuk összes mostanáig feltárt forrásunkat, amely említ akadémiai tagozatot Pápán, vagyis szól arról, hogy a kollégiumban a XVIII. század közepe előtt valamilyen formában oktattak teológiát vagy filozófiát! Feltűnő, hogy ilyen dokumentumok megdöbbentően kis számban fordulnak elő, és ezek egy része is bizonyos időbeli csomópontok körül sűrűsödik, így hosszú időszakok maradnak homályban a források hallgatása miatt. 1. A legelső adat a későbbi dokumentumainkban is sokszor citált híres passzus az 1630. június 18-19-én Pápán tartott zsinat által megfogalmazott törvények rendelkezései közül, mely szerint hetente kell hol teológiai, hol logikai vitákat tartani a pápai iskolában: Papensis scholae rector alternatim modo theologicas, modo logicas disputationes publicas saepius instituat. Nulla in ea schola septimana sine aliqua publica disputatione n Uo. 61. 18 Az elemi oktatás tartalmáról szintjeiről bővebben: KÖBLÖS 2004b. 113-114. 19 MÉSZÁROS 1981. 239-240. MÉSZÁROS 1988. 30-31, 33-34. 4 Acta Papensia V (2005) 1-2.
