Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?
Műhely instituat. Nulla in ea schola septimana sine aliqua publica disputatione praetereat.20 Ekkor éppen fölfelé ívelő korszakát éli a pápai kollégium: még a földesúri támadások megindulása előtt vagyunk, az oktatásban nem mutatkoznak zavaró tényezők.21 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a törvényben nem általában filozófiáról van szó, csupán annak egyik ágáról (az etika, fizika és metafizika mellett)! Vitákkal (disputationes) kapcsolatban az 1585-ös törvények is rendelkeznek (előírják ezek szorgalmas végzését, bírságokat szabnak ki a távolmaradó témafelvető, respondens, opponens és hallgatóság megbüntetésére), de expressis verbis nincs szó bennük teológiáról vagy filozófiáról.22 2. Majdnem egy évszázaddal később a kancelláriának a királyhoz írt 1719- es felterjesztésében olvasható egy utalás arra, hogy a pápai iskolában 1718. december végi bezáratása előtt a teológiáig terjedt az oktatás: Idemque comitatus benigno Maiestatis Vestrae Sacratissimae mandato humillimum morem gerens incolas Papenses Helveticae confessioni addictas vigore praenotati benigni mandati ad resignandum oratorium et scholas ad theologicum usque studium extensas, ministrosque - nisi privatam vitam ducere velint - ad loca articularia dirigendos praemonuisset.23 A felterjesztés sajnos nem tér ki arra, hogy filozófiai oktatás volt-e. 3. Újabb harminc évi szünet után, már az Adásztevelre költözést követően több dokumentum is fennmaradt, mely a korábbi időszakra tekint visz- sza. Ettől kezdve tehát már nem kortörténeti, hanem visszaemlékező forrásaink vannak. Ezeket mindig fokozott kritikával kell kezelnünk, hiszen az idő megszépíti az eseményeket, minél nagyobb az időbeli távolság a valós esemény és a visszaemlékező között, annál inkább fennáll a mítoszteremtés, hőskorrá formálás veszélye. Ezen források sorában először Torkos Jakab püspök sérelmi összefoglalóját említhetjük, mely valamikor 1754-1755 között íródhatott: Erat ante hanc temporum periodum ea facies scholarum in dicta dioecesi Trans Danubiana, quod in maiorum civitatum et ecclesiarum scholis, uti laurini, Papae, Tatae, Lossontzini altiores etiam vigerent disciplinae, ac praeter fundamenta linguae Latinae etiam 20 Az 1630. június 18-19-1 pápai zsinaton megalkotott törvénykönyv VII. fejezetének 6. törvénye. A törvénykönyv szövegét megőrizte a veszprémi egyházmegye vegyes jegyzőkönyve (XVII-XVII1. század). DREKK 0.969. 114r—122r. Az említett passzus a 122r. oldalon van. Csak ennek a pontnak a szövege 1804. évi hitelesített másolatban: DREL 1. 1. b. Dunántúli református egyházkerület ügyviteli iratai. 1630:2. Magyarra fordítva: THURY 1998. I. 294. 21 RÚZSÁS 1988. 36-37 221. rész 8. törvény. DREKK 0.353. 20. KIS 1896. 19. RÚZSAS 1988. IS. 23 1719. szeptember 30. MÓL, Magyar Királyi Udvari Kancellária Levéltára; AI. Originales referadae 1719. N° 8. 14. Hivatkozik rá TROCSANYI 1981. 823 (83. sz. jegyzet). Acta Papensia V (2005) 1-2. 5
