Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)

1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?

műhely

maga is a debreceni kollégium partikulájává lesz."7 Leszámítva ezt a két iskolát, térképén 1740 előtt 126 partikulát tüntet fel, a Dunántúlon többek közt Komáromot, Kocsot és Laskót is.8 Ugyanakkor Benda Kálmán a sárospataki kollégiumtörténeti kötetben Patak mintegy 80-100 partikulájáról szólva azt sejteti, mintha Pápa is Patak partikulája lett volna a XVIII. században, minthogy rektorát sokszor ott végzett deákok közül hívta.9

Bajkó Mátyás is vitakérdésként említi, vajon Pápa Debrecen vagy Patak partikulája volt-e. Ő korábbi munkájában az iskolatörvények és a tisztségviselők hasonlóságai alapján Debrecen mellett teszi le voksát,10 így tünteti fel Pápát térképein (1777-1848,11 illetve 1807-184812) is. Egy helyütt Pápát példaként hozza fel azon partikulákra, melyek később maguk is kollégiumokká fejlődtek.13 Későbbi munkájában Trócsányi Zsolt nézeteinek ismeretében már árnyaltabban fogalmaz: bár a pápai iskolára a debreceni gyakorolta a legnagyobb hatást, de a XIX. században már autonóm fejlődés jellemzi, és az 1777 utáni időszakban már egyenrangú a többi hazai kollégiummal: „a század- fordulón a partikuláris iskolából hármas tagozódású, alsó-, közép- és felsőfokú képzést adó intézménnyé vált."14

A fenti nézetekkel szemben foglal állást a pápai kollégiumtörténeti kötet két szerzője is. Rúzsás Lajos - hitelesnek fogadván el az iskolai törvények 1585-ös dátumát - annak rendelkezéseiből azt szűri le, hogy „az iskola falai közt a felsőfokú oktatás 1585-ben már folyt", és így „a pápai iskola bizonyíthatóan elérte a főiskolai fokot".15 Trócsányi Zsolt határozottan cáfolja az intézmény partikula voltát, bizonyítékul azt hozva fel, hogy a XVIII. században kimutathatóan már magának Pápának is kiépült a partikulahálózata.16 1719-ből és 1752-55-ből származó források alapján - ezeket hamarosan mi is vizsgálat tárgyává tesszük - azt állítja, hogy „Pápán 1711 és 1752 közt van filozófiai kurzus és teológiai oktatás, legalábbis a korszak nagy részében", „bár elképzelhető, hogy a filozófiai és teológiai oktatás időnként elég redukált volt". Miután az akadémiai tagozat léte a teljes kollégium működésének

7 NAGY 1940. 65.

8 Uo. 64-65.

11 BENDA 104.

10 BAJKÓ 1976 180-181.

11 Uo. 32.

12 Uo. 80.

13 Uo. 184.

14 BAJKÓ é. n. 19-20.

15 RÚZSÁS 1988.17.

16 TRÓCSÁNYI 1988. 61-62.

Acta Papensia V (2005) 1-2.

3