Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: 1848/49 kultusza Pápán (1850–1900)
Kisebb közlemények Koritschoner Margit negyedéves növendék indítványára a leányiskola növendékei megkoszorúzták a honvédemlékművet. A koszorú nemzeti színű szalagjára ráhímezték: „A névtelen hősök emlékének a polgári leányiskola". Este a város fényárban úszott. Szegény és gazdag egyaránt kivilágította ablakait. Este 7 óra előtt a Széles-víz felé özönlött a tömeg, mert onnét indult a főiskolai ifjúság fáklyás menete. Hazafias dalokat énekelve vonult végig a menet a honvédemlékműig. Itt a Himnuszt énekelték, majd Veres István szénior lépett a szónoki emelvényre és mondott tüzes hangú, rögtönzött beszédet. Utána Mocsy Mihály III. éves teológus szavalta a Nemzeti Dalt és a tömeg a Fő térre vonulva megkerülte a Nagytemplomot és szétoszlott. A nagy napon, március 15-én szinte minden órára jutott egy-egy megemlékezés. Zászlódíszbe öltözött a város, senki sem dolgozott, a nép az utcákat rótta. A megemlékezések ünnepi istentiszteletekkel kezdődtek. A Nagytemplomban Kriszt Jenő mondott ünnepi misét, a reformátusoknál Kis Gábor hirdette az igét, az evangélikusoknál Payr Sándor mondott ünnepi beszédet. Az izraeliták is ünnepeltek, különösen sokan gyűltek össze iskolájuk ünnepélyén. A Himnusz eléneklése után Schor Ármin tanító ismertette a növendékekkel az ünnep célját és jelentőségét. A nap legkiemelkedőbb mozzanata azonban a városi díszközgyűlés volt. A Főiskola tornacsarnoka szűknek bizonyult a hatalmas tömeg befogadására. A képviselőtestület tagjain kívül az összes egyesület és minden városi potentát képviseltette magát. Az asztalnál az ünnepi szónok, Gyurátz Ferenc evangélikus püspök és a még élő 48-asok foglaltak helyet: Baráth Ferenc, Horváth Károly, Békássy Gyula, Perlaky Géza, Puzdor Gyula és idősebb Sült József Mészáros Károly polgármester köszöntője után Csoknyay Károly városi főjegyző felolvasta a díszközgyűlés határozatát, majd Gyurátz Ferenc nagyívű beszéde következett — amit egyébként a Pápai Lapok március 20-án teljes terjedelmében le is közölt. Baráth Ferenc emelkedett szólásra és a nagy idők tanújaként a szabadságharc csatáiról emlékezett. A díszközgyűlés után rögtön a Református Főiskola zászlóavatási ünnepsége kezdődött. Faragó János tanár avatási beszédéből megtudhatjuk, hogy a zászló egyik oldalán Kölcsey örökbecsű mondata olvasható: „A haza minden előtt!", a másik oldalán pedig a Főiskola címere fölött ez áll: „A tudomány hatalom." „Eddig karunk erejéről, kardunk éléről ismert bennünket a világ, a jövőben nem a harc mezején, nem karddal kell harcolnunk, hanem a szellemi téren, szellemi fegyverekkel, a tudomány fegyvereivel. A tudomány megnemesít, magasra emel, hatalmat, felsőbbséget csak úgy biztosít, ha jellemmel, jó erkölccsel egyesül." A délután folyamán az Állami Tanítóképző és az Ónképző Leányegylet rendezett ünnepséget, amelyek csak bevezetői voltak a főiskolai Ifjúsági Acta Papensia V (2005) 3-4. 323
