Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: 1848/49 kultusza Pápán (1850–1900)
Kisebb közlemények zésekkel) igyekeztek semlegesíteni. A diktatúra bukása után az Országgyűlés az 1991. évi VIII. törvény megalkotásával az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc emléknapját, március 15-ét ismét munkaszüneti nappá, „pirosbetűs" nemzeti ünnepé nyilvánította.22 Pápán a 48-as hagyományok egyik legjelentősebb őrzője és letéteményese a Kaszinó volt. Az 1834-ben alapított Kaszinó a nemzeti művelődés programjával a zászlaján 1848-ban is a nemzeti szabadságharc oldalára állt: „örült, tüntetett, világított, zászlókat lobogtatott, a nemzet-őrökkel mezei sátorokban ünnepelt, a haza oltárára áldozatot vitt, a pesti radicalkör felszólítására az új ministerium támogatásául 300frtot ígért, számos tagjai nemzetőrökként a Drávához mentek, fiatalabbjai honvédezredekbe állottak; s bár ezáltal sorai megritkultak, de azért oly élénkséget mutatott, hogy benne mint a hírek, tudósítások, eszmecserék gyűldéjében úgy szólván az egész város összpontosulni látszott." — írta Bocsor István a Kaszinó fennállásának 50 éves évfordulóján, 1884-ben.23 * A kört 1849. januárjában gróf Althann ezredes, az osztrák csapatok itteni parancsnoka föl akarta oszlatni és szándékától csak akkor állt el, amikor a vezetőség kötelezvényt adott, hogy a Kaszinó nem fog úgymond „forradalmi társulattá" változni. De - írja Bocsor - „amint a koczka fordult s ő nekünk, mi neki hátat fordítottunk, szegre akasztottuk a reversalist, még nagyobb vággyal gyűltünk a körbe, még tömegesebben hozattuk a Március 15-két, a Respublikát, Ungarnt, Közlönyt, Pesti Hírlapot, még mohóbban olvastuk a forradalmi röpiratokat s újra egész lelkesedéssel vegyültünk bele a magyar világba. "u A világosi bukás után azonban gyökeresen megváltozott a helyzet: 1849 végétől a Kaszinó szobáiban is megjelentek az osztrák egyenruhák, hírlapjai között pedig a Wiener Zeitung, a Wanderer, az Ost-deutsche Post, a Volksblatt és a Reichsgesetzblatt. 1850-ben a Kaszinó csöndben, majdhogynem titokban működött: forradalomtörténeti könyvek meghozatalával adott életjelt magáról - és ez az első konkrét momentum, amely bizonyítja, hogy a Pápai Kaszinó a 48-as szellem továbbvivője volt. 1850. áprilisában a helybeli császári közigazgatási hatóság, a főbíró lefoglalt és beszedett minden olyan hírlapot, amelyek a forradalom ideje alatt a Kaszinóhoz jártak. Ugyanez év szeptemberében a Veszprém megyei császári hatóság megtiltotta, hogy a Kaszinó bármiféle politikai vitát rendezzen, vagy helyiségét ilyen célra felajánlja. Ellenkező .esetben feloszlatását helyezte kilátásba. Ezek után nem volt meg22 Vö. GYARMATI György: Március hatalma — a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből. Bp., 1998. 22 BOCSOR István: Megnyitó beszéd. Tartotta a casino 50 éves jubileumán, 1884. decz. 31-én Bocsor István. = A pápai casino évkönyve 1885-re. Pápán, 1885. 17. 21 BOCSOR 1885. 18. Acta Papensia V (2005) 3-4. 317
