Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: 1848/49 kultusza Pápán (1850–1900)
Kisebb közlemények lepő, hogy a Kaszinó működését 1851-ben — egy új kormányrendeletre való hivatkozással — felfüggesztették, mondván, engedélye nem hatályos. Mindenféle ülést betiltottak, az ügyek vitelével a vezetőt bízták meg, aki azok „politikai semlegességéért" a fejével felelt. Bocsor István25 volt ekkor a Kaszinó igazgatója, aligazgatója, jegyzője, pénztámoka és választmányi tagja. Maga írja visszaemlékezésében, hogy a teljes felelősséget viselve nem egyszer a bezáratás fenyegette. Engedélyért folyamodott a soproni császári kerületi főispánsághoz, de egy év elteltével sem kapott választ, sőt, 1852-ben egy rendelettel a Pápai Kaszinót ténylegesen fel is oszlatták. A felfüggesztés tehát feloszlatássá változott. A szorult helyzetből Bocsor zseniális ötlettel vágta ki magát: a Kaszinó javait, könyveit, iratait elzárta egy szobába26 a helyiség többi termeire pedig kávékimérési engedélyt kért a hatóságtól — amit meg is kapott. Egy nagy fekete táblát függesztett ki a házra a Fő tér felől, amelyen fehér betűkkel ez állott: KAVEHAZ. Egy kávékimérés leple alatt élt tehát tovább a Kaszinó. „És a közönség oly szerény volt, hogy az előbbi tagokon kívül soha senki sem tette be lábát e termekbe, s így mi nyugton, békében és háborítatlanul használhattuk a casinói régebbi élveket. ”27 Az ál-Kaszinó 1854-ig működött ebben a formában, amikor az újjáalaku- lási engedélyt megkapta. Közgyűlést tartottak és új tisztségviselőket választottak — ezzel a Kaszinó működése helyreállt. Egyszer, 1859-1865 között még a Griff Szállóban működött a Pápai Kaszinó, ekkor azonban a szomszédos Bermüller-féle házba költözött — végeles megszűnésééig. Egyetlen mondat erejéig ki kell térnünk a Kaszinó könyvtárára, amelynek 1885-ben megjelent nyomtatott katalógusa sok érdekes és értékes, 48-as vonatkozású nyomtatványt tartalmazott. Pedig az 1851-es elkobzás igen megtizedelte az állományt, mégis megmaradt néhány érdekesség: pl. a Győrben kiadott Hazánk (1848), a Kossuth által másolt Törvényhatósági Tudósítások (1832), a Honderű (1843-1848), a Pesti Divatlap (1845-1848). Ezek is igazolják, hogy a Pápai Kaszinó korabeli szerepéhez méltóan őrizte a reformkor és a szabadságharc emlékét. 1848 márciusában az országos események középpontjában sok helyütt a diákok álltak. Nem volt ez másként városunkban sem, hiszen tudjuk, hogy a 25 Bocsor István 1848-ban az enyingi kerület követe volt az országgyűlésben. 48-as szerepét, elkötelezettségét, a szabadságeszményekhez való rendíthetetlen tanári ragaszkodását Kozma Andor egy századdal később énekelte meg a sokat idézett „Carthagói harangok" című költeményében. Ez is a 48-as kultusz fontos része. 26 Ez már a Zichy-házban volt, hiszen 1848 végén a Griffben lejárt e bérleti szerződésük és új helyet kellett keresni a Kaszinónak. Akkor költöztek a Zichy-palotába. 27 BOCSOR 1885. 20. 318 Acta Papensia V (2005) 3-4.
