Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)

1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: Liber legum coetus Papensis. Újabb kutatások a pápai református kollégium első törvénykönyvével kapcsolatban

Forrásközlés mely a Hajdúságra, Bihar vármegyére és a Nagykunságra terjed ki, útvonala szépen rekonstruálható a pénzadományokat rögzítő be­jegyzésekből (főbb pontjai: Hajdúbagos, Kónya, Biharpüspöki, Dió­szeg, Székelyhíd, Szalacs, Abrány, Kaba, Püspökladány, Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Törökszentmiklós; majd Dunapatajra ka­nyarodik). Eszerint a keltezetlen levélben említett azévi nyári Dunán és Tiszán túli legáció valóban megvalósult, a legátusok november közepére vissza is térhettek Pápára. Ezek alapján bizonyítottnak vehetjük az 1725-ös diáklázadás tényét. Az eskü bevezetésére sor is került, amit éppen az bizonyít, hogy az első másolá­si folyamat vége felé be is került kötetünkbe az aláíró diákok esküszövege (4. sz. dokumentum). Trócsányi helytelen dátumozásának azért van némi alapja: 1733-ban ugyanis valóban volt egy másik diáklázadás! Ennek emlékét két forrás tar­totta fenn: 1. A pápai egyházközség legkorábbi jegyzőkönyvének 1733. évi bejegy­zései. Talán ennek a zendülésnek előzménye már az 1732. január 14-i elmarasztaló ítélet is, mely a kollégium diákságának pénzét elsik­kasztó Szalai György senior és Eőry György contrascriba ügyében született.35 1733. április 7-én a jegyzőkönyv arról tudósít, hogy új cik­kelyekkel bővítették a törvénykönyvet, és ezeknek magyarázata is megtörtént.36 Április 9-én már utólag értesülünk arról, hogy előző nap milyen felkavaró események történtek. A presbitérium akkor is a diákság fegyelmének megszilárdítása érdekében ülésezett. A diákok egy része pontosan nem tudni, mi okból, fellázadt és az esti órákban elhagyta az iskolát. A 9-ei ülés példát akar statuálni: a lázadókat örökre ki akarja tiltani a kollégiumból, sőt a többi magyarországi tan­intézetből is, deákságának létszámát pedig 20 főben maximálja (7. sz. dokumentum). 2. Szekér János diák „Szomorú ének"-e, mely meglehetősen patetikus stílusban sírja el a kizárt diákok fájdalmait. Irodalmárok számára ta­Seminariumabul valóknak énis a szentek szeretetenek ajánlom. Most vagyon az Idő, melyben szükségés a kegyesség gyakorlására a szenteknek forro buzgosága, most vagyon az idő, mellyben kiváltképpen való módón egymásunknak terhet hordozzuk. Ne nezze tehat kőzzűlünk ki ki csak azt, ami magaje (alitvdn, hogy néki jól vagyon dolga), hanem ami mase is, mert az ügy közös, a lerehnek viselése is közös, azért ezekkel kiváltképpen jól tegyünk. 1725. Pathaini, 1. Septembris. Vegzetes Farat idejű Pathay János. DREL III. 62. e. Pápai református egyházközség iratai, Liszkay-gyűjtemény, 174. sz. 35 PREI. A pápai református egyházközség I. sz. jegyzőkönyve. 1720-1785. 67-71. 36 3"ú: Bizonyos Scholabeli Töwenyeknek nemelly aádalt Articulusok szerént leendő büvettetése el ol­vasások után ratificaltottattak léven Explanatiojais el vegesztetett. PREI. A pápai református egyház- község 1. sz. jegyzőkönyve. 1720-1785. 67. Acta Papensia IV (2004) 1-2. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom