Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)

1-2. szám - Műhely - Kasza Georgina: „Mitsoda élet az illyen!" Péter Krisztina contra Szőke László

Műhely akarom tovább azt az iszonyú motskot és azt az iszonyú életlet], nem tudom, mit keljen tsinálnom, kíntelen vagyok valami szerentsétleségre vetemedni".53 54 A feleség már két évvel a házasság után panaszkodott férjére, boldogta­lannak érezte magát ebben a házasságban. A válást mégis később kezdemé­nyezte, amikor viszonyuk ellenségessé vált. 1809 januárjában Szőke László felszólította apósát: „Leányához pedig többé semmi közöm, tessék róla gondolkoz­ni".5,1 A szót tett követte: Péter Krisztina 1809-ben megelégelve a megalázta­tást, egyszerűen elhagyta a férjét. Gyermekei és a maga ruháit összepakolta, s Sárbogárdra szökött. Állítólag ott ruhái egy részét el is adta. Egy ideig Sár- bogárdon, rokonainál szállt meg, majd hazautazott. Péter Ferenc 1809 áprili­sában írt levelében elfogadta lánya álláspontját és támogatta a válás gondo­latát. A helyzet komolyra fordult, s ezen a férj is elgondolkozott, s tett egy bé- külési kísérletet. Levelet írt feleségének: „Hit és Törvény szerint való Feleségem! (...) Ne engedjed azért magadat, engemet, és ártatlan gyermekinket (kinek árnyékát és érette vérző szívem emlékezete tsokolgatja) az irigykedve gunyoloknak és az ég alatt és föld felett található kárhoztatok nyilainak czélul ki tenni: és olly kész és érzé­keny szívvel repülj kebelében igaz szíved és híved felének, mint a'mellyel az tégedet óhajt; és ne kényszritsen mostan botlásodat s eltűrő férjedet magát és házát olly változás alá botsátani, mellynek még valaha, de később meg- és vissza-térésed véld és ártatlan gyermekünkéi is keserű és ínséges poharait kóstoltassa"55 A férj szerette volna, ha felesége meggondolja magát, s újra láthatja gyermekét, akiről azt állították, hogy ,,.a' kis leányka az atyát igen nagyon sze­rette, valamint az édes attya is különössen kedvezett neki".56 A férj próbálkozása nem sikerült, az asszony hajthatatlan maradt. Péter Krisztina 1810-ben benyújtotta a válókeresetet azzal az indoklással, hogy apai hatalom alatt élve kötött házasságot, mely szerencsétlennek bizo­nyult. A keresetlevél szerint a férj „fajtalan búja életével 's paráznaságával a' felperesnek lelki testi utálattyára 's undorodására az házasságot" megfertőzte57, vele kegyetlenkedett és mocskolódott.58 53 Péter Kriszina és Szőke László válópere, L. melléklet, 1807. július 10. Péter Krisztina levele apjának. 54 Péter Kriszina és Szőke László válópere, N. melléklet, 1809. január 21. Szőke László levele apósának. 55 Péter Kriszina és Szőke László válópere, No. 15. melléklet, 1809. május 30. Szőke László le­vele Péter Krisztinának. 56 Péter Krisztina és Szőke László válópere, No 1. tanúvallomások. 57 VeML IV. 3. a. P. IV. 48. Péter Kriszina és Szőke László válópere, A. melléklet, keresőlevél. 58 A válóperek leggyakoribb oka a házasságtörés, valamint a „hűtlen elhagyás" volt. Az elha­gyás még a XIX.. században is a legegyszerűbb menekülési útnak számított a boldogtalan házas­ságból. Az elhagyás nagyon sok esetben azt jelentette, hogy a felesége egyben hűtlenkedett is, de erre bizonyítékot csak ritkán találtak. Nagyon gyakori oknak számított a családon belüli fizikai erőszak is, amelyet a 19. században még nem szankcionálták. A válóperek információér­30 Acta PAPENSIA IV (2004) 1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom