Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Márfi Attila: Gondolatok a baranyai településtörténeti kiadványokról 1990–2002
Műhely A helyi alkotóközösségek napjainkban is hasznos honismereti tevékenységet végeznek. Példaként említhető a „Kárász első hétszáz éve" cím alatt megjelent helytörténeti füzetsorozat, amely egy rövid ismertető után a kárászi iskola, kézművesipar és a helynevek bemutatására vállalkozott. A sorozat 5. és 6. füzetében pedig a „Kárászi mesék" és a „Kárászi huncutságok" címmel különleges néprajzi hagyományokat örökítettek meg. Sajnos ennek a példaértékű kezdeményezésnek kevés követője akadt. Jószerével csak a Hosszúhetényi Honismereti Füzetek eddig megjelent három darabját említhetjük, amely az iskolatörténet a mellett helyi szókincset és a ragadványneveket mutatja be. A rendszerváltozás utáni évek a baranyai településtörténeti munkák megjelenésének is különösen kedveztek. A közigazgatási autonómia újjászületésével párhuzamosan fontossá vált a helyi identitást meghatározó tradíciók, s a történeti múlttal való azonosulás. Ezt fejezték ki az önkormányzati jelképek (címer, zászló), s a községtörténetek. Tegyük hozzá, hogy ez az igény országos szinten is jelentkezett. Elég, ha az 1996-ban útnak indított Révai új lexikona szerkesztői előszavában megfogalmazott törekvésekre gondolunk: „Kiemelt fontosságúnak tartottuk a 20. századi Magyarország összes településeinek leírását, melyet megyei levéltárosok állítottak össze."7 De megemlíthetjük a „Magyarország Megyei Kézikönyvei" sorozat keretében 1997-ben megjelent kétkötetes „Baranya Megye Kézikönyve" c. munkát8 is, amely a megye és a települések jelen állapotának leírása miatt képvisel értéket. A megye összes településéről közölt történeti áttekintés változó színvonalúra sikeredett. A szócikkírók komolyabb kutatást nem végeztek, sok esetben megelégedtek a korábban megszilárdult adatok ismétlésével. Ha az elmúlt korszak statisztikai adatait tekintjük, kiderül, hogy 53 baranyai településről összesen 75 kiadvány jelent meg.9 Köztük több városi rangú település, (Boly10 11, Harkány, Komló11, Mohács12, Pécsvárad, Siklós és VilActa Papensia III (2003) 1-2. 7 7 Révai új lexikona, I. (Főszerk.: Kollega Tarsoly István). Szekszárd, 1996. V. 8 Baranya Megye Kézikönyve I—II. (Sorozat-főszerkesztő: Kasza Sándor). Szekszárd, 1997. A településtörténetek szerzői között több olyan egyéniséget is találunk - Gállos Orsolya (Pécsváradi Várbaráti Kör elnöke) és Perics Péter (Siklósi Várbaráti Kör egykori elnöke) -, akik a krónikaírói és a honismereti mozgalomban egyaránt tevékenyen részt vettek. 9 Lásd a bibliográfiát! Itt köszönöm meg Horváth Eszternek, a Csorba Győző Megyei Könyvtár Helytörténeti Osztálya vezetőjének a bibliográfia összeállításánál nyújtott segítségét, szakmai észrevételeit és a helytörténeti gyűjteményre támaszkodó adatpontosításokat. 10 A „Boly" címmel 1993-ban megjelent kötet a nagyközség történetét ismerteti, mivel a település ekkor még nem nyerte el a városi rangot. 11 A városról Babics András szerkesztésében jelent meg egy monográfia igényű tanulmánykötet „Komlói monográfia" címmel. (Komló, 1978. 538 p.) Idevehetjúk még a „Komló föld-