Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Márfi Attila: Gondolatok a baranyai településtörténeti kiadványokról 1990–2002
Műhely lány13) történetét feldolgozó szintézisek is, korántsem monografikus igénynyel. Ez alól talán Siklós és Pécsvárad közelmúltban megjelent igényes tanulmánykötetei kivételek, amelyeknél érződik a teljességre való törekvés. Sellye és Szentlőrinc városok esetében csak az előkészítés fázisáig jutottak el, míg Szigetváron14 már több éve zajlanak a leendő várostörténeti kötet kutatási és feltáró munkálatai. A 75 baranyai helytörténeti kiadvány azt is jelenti, hogy több településről kettő, vagy annál is több kötet jelent meg ebben az időszakban: így Hosszúhetény községről a már említett Honismereti Füzetek mellett egy községtörténeti kötet a Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat részeként. Kárász történetéről a már szintén említett Helytörténeti Füzetek adnak figyelemre méltó ismereteket, míg Abaliget, Dunaszekcső15, Egerág, Magyaregregy16 és Vajszló településekről két-két kiadvány is napvilágot látott. Bezedek községről három kiadványt is megemlíthetünk, mindegyik a millennium évében jelent meg. Igaz, a harmadik kötet az 1999- ben kiadott „Bezedek község története" c. munka német nyelven is megjelentetett változata. Szintén három kötetet említhetünk Komló városról, bár ezek főként idegenforgalmi jellegű kiadványok. Villányról, Baranya egyik legfiatalabb városáról négy hasonló kiadvány jelent meg, melyek a borturizmust szolgálták magyar és idegen nyelven.17 Baranya megye nemzetiségi jellegéből következik, hogy négy településről (Abaliget, Bezedek, Feked és Mágocs) öt kötetet rajza" c. tanulmánykötetet is, amely 1975-ben látott napvilágot dr. Gertog Béla főiskolai tanár szerkesztésében (256 p.) 12 Mohács esetében szintén egy természettudományi kötetet fontos megemlíteni „Mohács földrajza" címmel. Az 1974-ben kiadott kötet szerzői Erdősi Ferenc és Lehmann Antal (502 p. + 18 p. képmelléklet, + 2 p. térképmelléklet.). 13 Villány esetében elsősorban idegenforgalmi kiadványokat említhetünk, monográfia szintű kötetet az akkor még községi közigazgatási kategóriába tartozó településről Kovács András jelentett meg 1970-ben Pécsett, „Villány község élete a múltban és a jelenben" címmel (232 p. + 32 p. melléklet). 14 A Szigetvári Várbaráti Kör által szervezett konferenciák kötetei közül az első jelentősebb 1966-ban jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában, Ruzsás Lajos szerkesztésében. Szigetvári Emlékkönyv. Bp., 1966. 402 p. Idevehetjük még Tímár György 1989-ben Pécsett „Királyi sziget" címmel megjelent forráskiadványát (484 p.). 15 Az egyik kiadvány „Mit tudunk Dunaszekcsőről az őskortól napjainkig" (Halász Ferenc) címmel a Dunaszekcső Emlékeiért és Jövőjéért Alapítvány gondozásában jelent meg. 16 A Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozatban megjelent Füzes Miklós-féle községtörténeti köteten kívül egy kistáji monográfia is idesorolható „Márévár és környéke" címmel, a Magyaregregy Baráti Kör kiadásaként. 17 Villány egészen napjainkig a baranyai borturizmus fontos települése és a Villány-Siklósi Borút Egyesület (és az utazási iroda) központja volt. 2003 februárjában az egyesület székhelye Siklósra került, de Villányban fenntartották a képviseletet, s Harkányban is tervezik egy képviseleti iroda megnyitását. Új Dunántúli Napló XIV. 43. sz. (2003. február 13.) 4. 8 Acta Papensia III (2003) 1-2.