Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth Géza: Településtörténet és/vagy monográfia (Komárom-Esztergom megye)
HORVÁTH GÉZA Településtörténet és/vagy monográfia? Műhely A HONFOGLALÁS 1100. ÉS AZ ÁLLAMALAPÍTÁS 1000. évfordulója Komárom-Esztergom megyében is sok településtörténeti mű megjelentetésére teremtett alkalmat. Az ország legkisebb megyéje is kivette részét az ünnepi kiadványozásból, ám e kötetek műfaji változatosságát látva valamelyest csökken örömünk. Nem azért, mert haszontalannak ítélnénk bármelyiket is, hanem, mert kévésükről mondható el, hogy megközelítik a monografikus teljességet. A későbbi félreértések elkerülése végett szeretném fehdézni a monográfia lexikonban elfogadott fogalmát: „Valamely önálló, egységes tudományos kérdést (pl. megye, város stb. történetét) minden szempontból a teljesség igényével tárgyaló, nagyobb terjedelmű tudományos munka." Ebből kiindulva nem szabad tévedésbe esnünk a megyében megjelent számos helytörténeti munkát illetően. Bár ezek is valamely helység múltja egy részének tudományos feldolgozását adják, nem a teljesség igényével készültek. Ez sokszor már a művek címéből, alcíméből is kiolvasható. Például: Adatok Lábatlan történetéhez (1997); Nagyigmánd: Töredékek a múltból (1996); Fejezetek Épül község történetéből (1993); A félelmes Bakony szélén: Rédei mozaikok, (2000); Bábolna: Visszatekintés az őskortól 1945 történelmi dátumáig a Millennium alkalmából (2000); Ete 1648-1998: Tanulmányok és források a falu életrajzához (1998); Bajőtról mindenkinek: Tanulmányok, naplók, visszaemlékezések (2000). A „300 év a Pilisben: Tanulmányok Piliscsév múltjából és jelenéből" (2002) című kötet bevezetője utal a két megye határán lévő település történetének feldolgozását nehezítő forrásadottságokra. Idézése általánosabb érvényű mondanivalója miatt lényeges. A monográfiát írni kívánók kínjaira, több módszertani nehézségre hívja fel figyelmünket: „A községről fennmaradt anyagok különböző levéltárakban, plébániákon és magángyűjteményben találhatók. Vannak iratok Érsekújváron, az esztergomi Érseki Levéltárban és a Káptalani Levéltárban, de a Megyei Levéltár éppúgy őrzi egy korszak anyagait, (...) az Országos Levéltár; de még Balassagyarmaton is fellelhetők ránk vonatkozó okmányok töredékei. Számtalan kéziratról, szakdolgozatról van tudomásunk, amelyek sajnos nem Acta Papensia III (2003) 1-2. 69