Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Szemle - Szendi József: Számvetés. Szendi József érsek emlékezései
SZENDI József: Számvetés. Szénái József érsek emlékezései. Veszprém, 2003.166 oldal Szemle Püspökké szentelésének 20. évfordulóján, 2002 tavaszán fejezte be dr. Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek a visszaemlékezéseit, amelyben a múlt század második felének személyes történelmét igyekezett bemutatni. A kötet előszavában pontosan megfogalmazta célkitűzéseit: „Az istentelen kommunista rezsim nemcsak hazug propagandával, hanem elhallgattatással is igyekezett megakadályozni az igazság megismerését. Ezért úgy gondolom, eleget kell tennem azok kérésének, akik arra bíztattak, írjam le mindazt, ami velem történt, attól kezdve, hogy az Egyház szolgálatába szegődtem. A történelemkönyvek száraz adatait jól kiegészítheti, élményt keltővé teheti az ilyen személyes vallomás. Általa jobban megérthetjük hazánk és egyházunk történelmét 1940-től napjainkig." (5.) E világos és sokat ígérő célkitűzés olvastán nagy várakozással vettük kezünkbe a kötetet, amely segítségével egy sajátos nézőpontból megismerhetjük a memoáríró katolikus főpap életútját, s annak hátterében az ország szocialista átalakítása érdekében a gazdasági, társadalmi, politikai s részben kulturális hatalmától megfosztott egyház nagy túlélési kísérletét. A visszaemlékezés műfaját az írók rendszerint a pálya csúcsán, még inkább a pálya végén választják, hogy életüket kellő távlatból tekinthessék át. így tett Szendi József is, aki - a mottóul választott 89. zsoltár szavaival - azzal a céllal készített számvetéssel pályájáról, hogy annak tanulságaival „bölcsességre neveljük szívünket". Elhatározásával nem állt egyedül, hiszen egykori fehérvári püspöke, Shvoy Lajos (1879-1968) is megírta emlékezéseit.1 A veszprémi püspök-elődök közül Padányi Bíró Márton (1693— 1762) naplót vezetett,2 Mindszenty József (1892-1975) pedig 1973-ban emlékiratot írt3 — miközben titkára bécsi száműzetésének éveiről terjedelmes naplót vezetett.4 A Grősz-perben 14 évi szabadságvesztésre ítélt, s 1950-1956 között börtönben tartott, majd haláláig 1 SHVOY Lajos: Önéletrajz. (Szerk., a bevezetőt írta, jegyz. ellátta Mózessy Gergely). Források a Székesfehérvári Egyházmegye történetéből I. Székesfehérvár, 2002. 2 Báró HORNIG Károly (közli): Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplója. Függelékül Bírónak Rómába tett két jelentése 1752 és 1757-ből. Adalékok a Veszprémi Püs- pökség történetéhez II. Veszprém, 1903. 3 MINDSZENTY József: Emlékirataim. Negyedik kiadás. Bp., 1989. 4 MÉSZÁROS Tibor: A száműzött bíboros szolgálatában. Mindszenty József titkárának napi jegyzetei (1972-1975). Abaliget, 2000. Korábban, 1997-ben két egymást követő kiadásban jelent meg Magyarországon Akit övéi be nem fogadtak: Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései (Pécs, 1997) c. életrajzi visszaemlékezése. A napló bevezetőjében az írót többek közt a következőképpen jellemezte Hetényi Varga Károly: „A Mészáros-naplóból két embernek nemcsak erényeit ismerhetjük meg, de olykor apró emberi gyengéiket is. A szerzőnek van bátorsága ahhoz, hogy nyíltan - néha nyersen és kíméletlenül - néven nevezzen dolgokat nemcsak az egyházpolitikában, de saját környezetében is." (9.) Acta Papensia III (2003) 3-4. 313
