Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés Szentséges Felségtek legalázatosabb és legengedelmesebb [szolgái:] a Magyar Királyi Udvari Kancellária Hunyady László145 saját kezűleg 17. K. n. [1719. november 12. körül] A pápai reformátusok a lévaiakkal és a hátiakkal közösen folyamodnak a királyhoz ügyük mielőbbi eldöntése érdekében. Fennmaradási formája: füzetbe másolt szöveg. Lelőhely: Brevis descriptio, qualiter in privilegiato oppido Papa liberum religionis Helveticae confessioni addictorum exercitium ab anno 1718. impetitum, qualiterve contra impetitores Divino auxiliante numine defensum extitit. Dunántúli református egyházkerület ügyviteli iratai. DREL I.l.b. 1749:10. 42-43. Kiadás: — Régészt a: — Megjegyzés: A füzet az irat előtt a következő bevezető szöveget közli: Quibus tandem omnibus praevio modo pro et contra disputatis et productis in excelsa Ministeriali Conferentia rite examinatis et regnanti eotum Regiae Maiestati cum voto ac opinione reportatis existentibus, cum Sua Maiestas Imperatoria resolutionem suam desuper exlradandam morata fuisset, sequentibus pro finali resolutione Papenses cum nonnullis aliis locis in eadem navi navigantibus institerunt. Magyar fordítása: Miután végre mindezeket a korábban leírt módon kölcsönösen megvitatott és beterjesztett dolgokat a felséges miniszteriális konferencia is illően áttanulmányozta, valamint véleményezéssel és javaslattal az akkor uralkodó Királyi Felségnek visszaküldte, mivel O Császári Felsége késlekedett királyi rendeletének felülről való kiadásával, a végleges rendelet érdekében a pápaiak más helységek [lakóival] együtt, akik ugyanabban a hajóban utaztak, a következőkkel álltak elő. Sacratissima Caesarea, Regiaque Maiestas, domine, domine naturaliter clementissime! Innata Maiestatis Vestrae Sacratissimae gratia, clementiaque et justitia nos ad augustissimum Maiestatis Vestrae Sacratissimae solium prostratos 145 Hunyady László (1659-1723): a Magyar Királyi Udvari Kancellária tisztviselője. A Hunyad vármegyéből származó család Bars megyében lesz birtokos, a nemességet nagyapja, András 1607-ben kapta. Apja, Ferenc 1653 körül Somogy vármegyébe költözik, ott szolgabíró lesz. László 23 évesen a királyi tábla és a nádori kancellária jegyzője, emellett Benyovszky Mátyás nádori titkár mellett segédtitkár. 1693-ban kerül a kancelláriába, először kiadó és fogalmazó, 1697-től irattáros és díjazó, 1701-től kancelláriai titkár, 1708-tól előadó és tanácsos. Betegsége miatt 1719-ben titkárságáról, 1722-ben előadói címéről is lemond, egyedül címzetes tanácsos marad. 1723-ban már megszületik a királyi határozat személynöki kinevezéséről is, de betegsége miatt ezt a hivatalát sem tudja elfoglalni, még ebben az évben meghal. IVÁNYI Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681-1713). Bp., 1991. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 10.) (a továbbiakban: IVÁNYI 1991.) 390-393. Magyar Királyi Udvari Kancellária, Index individuorum cancellariae. A 79, 1. köt. H betű. Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye. Szerk. BOROVSZKY Samu. Bp., é. n. 535. NAGY Iván: Magyarország családai. I—XIII. Pest, 1857-1868. (a továbbiakban: NAGY) V. 192,195-197. Acta Papensia III (2003) 3-4. 269
