Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben
Műhely Glatz szerint Magyarország számára a fejlettebb polgári kultúra elsősorban a németség révén jelenik meg. Valóban: Jancovius Adalbert családja, bár életkörülményei nem a középosztályhoz sorolták, mégis, életvitelében felette állt a kispolgári rétegnek. Adalbert neveltetése révén, Lipcsében kialakult szokásait magával hozva egy fejlett polgári kultúra képviselője volt, ha csak szakmai képzettségét nézzük is. Elég azt megemlítenünk, hogy már az 1850- es években olyan kereskedelmi szakiskolába járhatott szülővárosában, Lipcsében, amilyen intézmény felállítására a magyar könyvszakma még a század végén sem volt képes. Érdekes életrajzi adalék az is, hogy Adalbert rendszeresen lottózott Lipcsében sógora, Max Reichart segítsgével. Max megjátszotta a Pestre szakadt rokon számait, és leveleiben beszámolt a húzások eredményeiről.85 A német származású polgár tehát még évtizedekkel szülőföldjétől való elszakadása után is kötődött hazájához, hogy az ott megszokott életvitelét folytathassa, mivel új otthona erre nem minden esetben tudott lehetőséget adni. Glatz Ferenc tanulmányában a korabeli újságolvasási szint bemutatásával is próbálta érzékeltetni a németek magas kulturális színvonalát. 1900-ban a Magyarországon forgalmazott hírlapok és folyóiratok 51,25 %-a még mindig német nyelvű volt, 1910-ben ez az arány 46,6 %. Ez persze nem tükrözi a példányszám tekintetében fennállt arányt. Ilyen szempontból is azonban az arány nem felel meg a magyarországi társadalom nemzetiségi összetételének. 1900-ban a példányszám szerűit 30 % a német nyelvű folyóiratok aránya a magyar nyelvűek 61 %-ával szemben. A hazai németség sokoldalú újságolvasó volt, sokféle újságot olvasott, járatott. Adalbert is figyelt az újságok híradásaira. Minden bizonnyal olvasta a Corvim és a Csak Szorosan szakmai folyóiratokat, azon kívül a lipcsei Börsenblatt-ot is, amelynek cikkeire apja többször utalt leveleiben. 1912-es könyvkereskedői jubileumáról pedig egész kis gyűjtemény gyűlt össze a róla szóló újságcikk-kivágásokból, amelyeket a család megőrzött az utókornak.86 Általánosságban a német nyelvű lakosság újságolvasási kultúrája mesz- sze túlszárnyalta a magyar anyanyelvűekét. Ez természetesen annak is köszönhető, hogy a német területeken az újságkultúra évtizedekkel előtte járt a magyarországinak, és az onnan betelepülők magukkal hozták az újságolvasás szokását. Ha a magyarországi szaklapok nyelvi megoszlását nézzük, még feltűnőbb a német fölény. 1891-ben a szaklapok 62 %-a német nyelvű volt, csupán 18,9 %-a magyar. Még 1910-ben is 53,9 % - 24,67 % az arány a német nyelvű szaklapok javára.87 85 Max Reichart levelei Adalbert Jancoviushoz. Leipzig, 1886. január 26, július 19, 1888. január 16.JL1V. 42-43,45. sz. levél. 86 Lásd a 73-74. sz. jegyzetet. 87 GLATZ 1988. 90-91. Acta Papensia III (2003) 3-4. 195
