Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)

3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben

Műhely Glatz szerint Magyarország számára a fejlettebb polgári kultúra elsősor­ban a németség révén jelenik meg. Valóban: Jancovius Adalbert családja, bár életkörülményei nem a középosztályhoz sorolták, mégis, életvitelében felette állt a kispolgári rétegnek. Adalbert neveltetése révén, Lipcsében kialakult szokásait magával hozva egy fejlett polgári kultúra képviselője volt, ha csak szakmai képzettségét nézzük is. Elég azt megemlítenünk, hogy már az 1850- es években olyan kereskedelmi szakiskolába járhatott szülővárosában, Lip­csében, amilyen intézmény felállítására a magyar könyvszakma még a szá­zad végén sem volt képes. Érdekes életrajzi adalék az is, hogy Adalbert rendszeresen lottózott Lipcsében sógora, Max Reichart segítsgével. Max megjátszotta a Pestre szakadt rokon számait, és leveleiben beszámolt a hú­zások eredményeiről.85 A német származású polgár tehát még évtizedekkel szülőföldjétől való elszakadása után is kötődött hazájához, hogy az ott meg­szokott életvitelét folytathassa, mivel új otthona erre nem minden esetben tudott lehetőséget adni. Glatz Ferenc tanulmányában a korabeli újságolvasási szint bemutatásá­val is próbálta érzékeltetni a németek magas kulturális színvonalát. 1900-ban a Magyarországon forgalmazott hírlapok és folyóiratok 51,25 %-a még min­dig német nyelvű volt, 1910-ben ez az arány 46,6 %. Ez persze nem tükrözi a példányszám tekintetében fennállt arányt. Ilyen szempontból is azonban az arány nem felel meg a magyarországi társadalom nemzetiségi összetéte­lének. 1900-ban a példányszám szerűit 30 % a német nyelvű folyóiratok ará­nya a magyar nyelvűek 61 %-ával szemben. A hazai németség sokoldalú újságolvasó volt, sokféle újságot olvasott, járatott. Adalbert is figyelt az újsá­gok híradásaira. Minden bizonnyal olvasta a Corvim és a Csak Szorosan szakmai folyóiratokat, azon kívül a lipcsei Börsenblatt-ot is, amelynek cikkei­re apja többször utalt leveleiben. 1912-es könyvkereskedői jubileumáról pe­dig egész kis gyűjtemény gyűlt össze a róla szóló újságcikk-kivágásokból, amelyeket a család megőrzött az utókornak.86 Általánosságban a német nyelvű lakosság újságolvasási kultúrája mesz- sze túlszárnyalta a magyar anyanyelvűekét. Ez természetesen annak is kö­szönhető, hogy a német területeken az újságkultúra évtizedekkel előtte járt a magyarországinak, és az onnan betelepülők magukkal hozták az újságolva­sás szokását. Ha a magyarországi szaklapok nyelvi megoszlását nézzük, még feltű­nőbb a német fölény. 1891-ben a szaklapok 62 %-a német nyelvű volt, csu­pán 18,9 %-a magyar. Még 1910-ben is 53,9 % - 24,67 % az arány a német nyelvű szaklapok javára.87 85 Max Reichart levelei Adalbert Jancoviushoz. Leipzig, 1886. január 26, július 19, 1888. január 16.JL1V. 42-43,45. sz. levél. 86 Lásd a 73-74. sz. jegyzetet. 87 GLATZ 1988. 90-91. Acta Papensia III (2003) 3-4. 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom