Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben
Műhely A magyar könyvkereskedelem is szoros kapcsolatban állt a német könyvszakmával, és ez a kapcsolat végig élő maradt a XIX. század folyamán. A fejlett német kereskedelem központjaiban, Frankfurt am Main-ban és Lipcsében a könyv már a XVI. században fontos árucikké vált. A német könyveknek nagy piaca volt külföldön, főleg a német anyanyelvű területeken, de egész Európában is, köszönhetően a német nyelv elterjedtségének és a német nyelvű bölcseleti és szépirodalom nagy képviselőinek (Goethe, Schiller, Heine, Grimm, Hegel, Kant, Nietzsche, stb.). Magyarországon is igényelték a nemzetközi irodalom jelentős műveit, amelyek leginkább Lipcsén keresztül jutottak magyar földre.24 Az előbb elhangzottak tudatában kijelenthetjük: nem véletlen, hogy Adalbert Jancovius éppen a lipcsei Brockhaus-cég alkalmazásából került át a pesti Kilián-könyvkereskedéshez. 2. A „Kilián és társa" könyvkereskedés Jancovius Adalbert 1862-től kezdve több mint ötven éven át a Kilián-cég alkalmazásában állt, és hűséges maradt a családi vállalkozáshoz. A Kilián család első könyvesboltja még a XVIII. század végén indult be. Kilián Ádám 1794-ben már egyedüli tulajdonosa az Egyetem téri kereskedésnek, és ebben az évben maga mellé vette testvérét, Györgyöt, így az üzlet ezen túl „Kilián testvérek" néven működött tovább. 1809-től, bátyja elhunytétól 1819-ig György lett az egyedüli tulajdonos, majd halála után felesége, Rozália vette át a cég irányítását. Közben maga a kereskedés többször is átköltözött: először .a Ferenciek terére (ma: Károlyi utca 3.), azután a Váci utcába, végül a Dorottya utcában rendezkedtek be. 1832-ben ifj. Kilián György is boltot nyitott a Váci utca 1-3. alatt. 1842-ig Aster Lajossal együtt „Kilián és társa" néven vezették az üzletet, ezután György egészen 1863-ig egyedül, amikor új társként fia, Frigyes lépett be az üzletbe. Az apa 1869-től már csak a kiadói részleget irányította, a boltot a fiú vezette, 1873-tól pedig már mindkét feladatot Frigyes látta el. Az apa, György 1877-ben hunyt el, és az általa alapított Váci utcai üzlet 1898 tavaszáig állott fenn. A családi vállalkozás méreteit és forgalmát tekintve soha nem került be a magyar könyvkereskedelem fellegvárába, a cégek könyvkiadási mérlegének éves kimutatásai szerint általában a középmezőnyhöz tartozott. Míg például a Franklin Társulat 1877-ben 142 saját kiadású, illetve bizományos könyvet hozott forgalomba, addig Kilián György utóda, Frigyes a listán 24 FÜLÖP Géza: A könyv- és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában (1789-1917). I. Bp., 1994. 87-89. KÓKAY György: A könyvkereskedelem Magyarországon. Bp., 1997. (a továbbiakban: KÓKAY1997.) 125-128. 178 Acta Papensia III (2003) 3-4.
