Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Szemle - Máthé Éva szerk.: A zsidóság szerepe Veszprém polgárosodásában
Szemle SZEMLE A zsidóság szerepe Veszprém polgárosodásában. Tanulmányok. Fejezetek a veszprémi zsidó közösség történetéből. Összeállította Máthé Éva. Veszprém, 2002.159 p. A veszprémi várostörténeti irodalom az elmúlt években két figyelemre méltó kötettel is gyarapodott. A Veszprémi Zsidó Örökség Alapítvány 2001-ben Töredék címmel a veszprémi és Veszprém megyei zsidó holocaustnak állított emléket. A kötetben olvasható három írás közül Veress D. Csaba tanulmánya a Veszprém megyei zsidóság tragédiáját mutatja be a szakirodalom és a levéltári források alapján. A személyes történelem szintjét Bárány László és Mezei Zoltán József Soá napja c. filmjének forgatókönyve jelenti, amely a túlélők visszaemlékezései alapján megrázó erővel jeleníti meg a deportálást és a lágeréletet. A záró részben a veszprémi zsidó gettók névsorát tette közzé a kötet szerkesztője, Máthé Éva. Az elmúlt évben a Veszprémi Zsidó Hitközség olyan tanulmány- kötetet jelentetett meg, amely a város zsidóságának 18-19. századi történetéről ad átfogó képet. A kötetbe a hitközség és a Veszprémi Zsidó Örökség Alapítvány által meghirdetett pályázat díjnyertes alkotásai kerültek be. A pályázók műveik elkészítésekor már bizonyos kutatási előzményekre építhettek, hiszen a Szép Lipót tanító 1905-ben az akkor 100 éves veszprémi izraelita nyilvános elemi iskola történetét tette közzé, Kun Lajos pedig 1932- ben a hitközség monográfiáját állította össze és jelentette meg. A vállalt feladat azért volt nehéz, mert a hitközség levéltára igen hiányosan maradt fenn. A két feldolgozás azért is fontos, mert a második világháború alatt a hitközség teljes iratanyaga elpusztult. Nem véletlen, hogy a mai napig sem akadt senki, aki Kun nyomába szegődve monográfia-írásra vállalkozott volna. Az újabb tanulmánykötetben Szendi Attila történész-levéltáros A veszprémi zsidóság a polgárosodás hajnalán c. dolgozata az 1848-évi veszprémi zsidó összeírás és az 1848- 1849. évi városi népösszeírás alapján mutatja be a 18-19. századi várost, s város társadalmába ágyazottan a zsidóságot. A szerző érdeklődését az keltette fel, hogy a katolikus egyházmegyei központban a földesurak (a veszprémi püspök és káptalan) nem gördítettek akadályt a zsidók tömeges letelepedése elé. Módszertani problémaként pedig az izgatta, miként lehet az összeírások adta statikus képből a változásokat, a Acta Papensia III (2003) 1-2. 161
